KARTOGRÁFIATÖRTÉNET

---

írta: Pápay Gyula - Klinghammer István - Török Zsolt

EÖTVÖS KIADÓ. Budapest, 1995.

I. A történetiség a térképészetben (Klinghammer István)

1. A történetiség értelmezése a térképészetben
1.1 A térképészet története
1.1.1 Korai kultúrák
1.1.2 I.e.700-i.u.400-ig, az antik világ
1.1.3 400-1300, a keresztény és iszlám térképészet
1.1.4 1300-1470, a portolántérképek
1.1.5 1470-1570, a ptolemaioszi reneszánsz, világ- és országtérképek korszaka
1.1.6 1570-1789, a tengeri és földrajzi atlaszok kora, a topográfiai térképezés kezdete
1.1.7 1789-1914, állami (országos) térképművek, kézi atlaszok
1.1.8 1914-1975, a nemzeti- és regionális atlaszok, világűrtérképek
2. A térképtudomány kialakulásáról vallott nézetek
2.1 A térképtudomány önállóvá válásának szakaszai
3. Hivatkozott irodalom

II. A térképtudomány fejlődésének alapvonalai (Pápay Gyula)
1. Néhány módszertani megjegyzés
2. Az elméleti kartográfia kialakulásának kezdetei
2.1 Ókor
2.2 Középkor
2.3 Reneszánsz és a XVII. század első fele
3. A kartográfia résztudománnyá válása (XVII. század közepétől a XVIII. század végéig)
3.1 Franciaország
3.2 Nagy-Britannia
3.3 Németország/Osztrák-Magyar Monarchia
4. A kartográfia tudományággá válása (XIX. század elejétől a XX. század 40-es éveiig)
4.1 Közvetlen el történet (XIX. század elejétől a 60-as évek végéig)
4.1.1 1800-1812
4.1.1.1 Németország/Osztrák-Magyar Monarchia
4.1.1.2 Franciaország
4.1.1.3 Nagy-Britannia
4.1.2 1813-1844
4.1.2.1 Németország/Osztrák-Magyar Monarchia
4.1.2.2 Franciaország
4.1.2.3 Nagy-Britannia
4.1.2.4 Svájc
4.1.2.5 Magyar nyelvű munkák
4.1.3 1845-1868
4.2 A térképtudomány konstituciója (1869-1925)
4.2.1 A konstitució első fázisa (1869-1897)
4.2.2 A konstitució második fázisa (1898-1925)
4.3 A térképtudomány etablációjának első fázisa (A XX.század 20-as éveinek közepétől a második világháború végéig)
5. Kronológia
6. Irodalom
6.1 Ajánlott irodalom
6.2 Egyéb irodalom

III. A tematikus kartográfia fejlődése (Klinghammer István-Török Zsolt)
1. Bevezetés: a tematikus kartográfia történetének kutatása
2. Korai tematikus ábrázolások
2.1 A minőséget kifejező pont, vonal és felületi jelek
2.2 Mozgásvonalak módszere
2.3 A diagrammódszer kialakulása
2.4 Az izovonalak megjelenése a kartográfiában
3. A tematikus kartográfia kialakulásának korszaka a XIX.század első felében
3.1 Az izovonalmódszer elterjedése
3.2 Az álizovonalak szerkesztése
3.3 A technikai háttér: árnyalatok és színek
3.4 A kartogrammódszer megjelenése
3.4.1 Jelkartogramok
3.4.2 Felületkartogramok
3.4.3 Szalagkartogramok
3.5 A pontszórástérképek fejlődése
4. A nemzetközi statisztikai kongresszusok szerepe a tematikus térképészetben (1853-1876)
4.1 A grafikus módszer szerepe a statisztikai kongresszusokon
4.2 Az adatok csoportosításának, a színek hozzárendelésének módszerei és az egységesítés kérdései
5. Tematikus kartográfiai módszerek az önálló diszciplina kifejlődésének korszakában
5.1 A statisztika grafikus kifejezési formáinak első osztályozása
5.2 Tematikus ábrázolások a nagyközönségnek: természetföldrajzi-statisztikai atlaszok és hivatalos kiadványok
5.3 Grafikus módszerek az oktatásban, a felfogóképesség vizsgálatának kezdetei
5.4 További módszertani fejlődés, a képstatisztika kialakulása
6. A tematikus kartográfia fejlődése a digitális térképészet megjelenéséig
7. Jegyzetek

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!