I. A történetiség a térképeszetben

Az elmélet az a háló, amelyet
kivetünk, hogy befogjuk a világot,
racionalizáljuk, magyarázzuk és
uraljuk azt. Mi azon dolgozunk, hogy
ennek a hálónak a csomóit mind
szorosabbra, szűkebbre kössük."
                 (K. R. Popper)
A térképek és az egyéb térképészeti ábrázolási formák (földgömbök, domborzati modellek, perspektivikus tömbszelvények), amelyek - mint a környezeti realitás specifikus modelljei - bizonyos térbeli szerkezeteket és kapcsolatokat nagy hűséggel képeznek le, fontos szerepet töltenek be mind a gyakorlati tevékenységben, mind a tudományos megismerési folyamatokban.
Szükség van rájuk a műszaki létesítmények tervezésénél és megvalósításánál, a mező-és erdőgazdaságban, a természeti erőforrások feltárásánál, a környezetvédelemben, a honvédelemnél, a turizmusnál, és még hosszan sorolhatnánk az egyéb felhasználási területeket.
Mindezeken felül a térképészeti modellezés számos tudományágban nélkülözhetetlen kutatási módszer is.
A térképkészítés - mint tudományos tevékenység - először a prediszciplináris tudomány eleme volt. Ezt az időszakot olyan, zömében természettudományi irányultság követte, amelyben a térképszerkesztés az alkalmazott matematika egyik ágaként fejlődött. A kartográfiának a földrajz és geodézia határterületeként való kifejlődésével olyan részei alakultak ki, amelyek a műszaki, illetve hadtudományokhoz tartoztak. A térképészet természettudományos orientációja új formát nyert a tematikus térképek megjelenésével. Ezen a módon kapcsolatba került egy egész sor olyan természettudományos diszciplínával, amelynek már a megszületésénél szerepet játszott: például a geológiával, a meteorológiával, az oceanográfiával. Emellett a térképészet a gazdasági és történeti kartográfia alakjában a társadalomtudományok részterületeként is kifejlődött. Bár a térképek, illetve térképszerű ábrázolások társadalmi szüksége már az emberiség korai történetében, feltehetőleg még az írás elterjedése előtt felmerült, mégis, a térképészet csak századunkban vált önálló tudományággá.
Létrejötte tehát igen hosszadalmas volt. Kialakulásának kutatása már ezért is kitüntető érdeklődésre tarthat számot a tudományágak keletkezésének összehasonlító vizsgálata szempontjából. A térképtudomány kialakulása még más különös vonásokat is mutat. Ezek egyrészt a gyakorlati és tudományos tevékenység között fennálló és szakmailag jellegzetes kapcsolatokból következnek, mivel a két tevékenységi ág együtt alakítja ki a térképészet egységét; másrészt alapvető vonása az egész kartográfiának a tudományok összességéhez való viszonya és ennek a viszonynak a történeti alakulása.
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!