1.1.3 400-1300, a keresztény és iszlám térképészet

A középkor Európáját teljesen a keresztény hittan uralta. Minden a túlvilági létre irányult, a reális élet elvesztette a jelentőségét. Az égi megfigyeléseket és csillagászati méréseket istennek nem tetszőnek minősítették. A Föld gömb alakjáról szóló antik tanítások feledésbe merültek, és nem is tűrték azokat. A Földet ismét korong alakúnak tekintették. A kolostorokat díszítő nagy, kerék alakú, dekoratív térképek középpontja Jeruzsálem (T-O-térkép, keresztséma). Emellett ismertek kis kör alakú térképeket is - a földi nagy klímaövezetek tagolásával -, amelyeket a görögöktől vettek át.
Az antik világ földrajzi öröksége átkerült az iszlám tudományba. 830 körül Ptolemaiosz műveit lefordították arabra és kiegészítették azokat. A IX. és X. évszázadban kialakult az iszlám atlasz" típusa, többnyire 21 térképpel: egy világtérkép, a Földközi-tenger, a Kaszpi-tó és a Perzsa-öböl ábrázolásával három tenger-térkép és általában tizenhét térkép az iszlám országokról. A világtérkép az Okeánosz által körülfolyt korongot mutatja a három ismert tenger vázlatos öbleivel.
A XII. századtól kezdve normann befolyás érvényesül (Szicília) az iszlám térképeken.

545Kozmasz Indikopleusztész: Keresztény topográfia" (12 kötet), a bibliai világképet védelmezi Ptolemaiosz tanításával szemben. A világ négyzet alakú.
560-565A madabai térkép (Transzjordánia): padlómozaik Palesztína, Szíria és Egyiptom ábrázolásával, a középpontban Jeruzsálemmel.
560(?)-636Sevillai Izidor (érsek): Origines", 20 kötetes enciklopédia T-O-térképekkel.
730-798Szt. Beatus (valcavadói benedekrendi barát): az apokalipszis magyarázata; a mű XII. és XIII. századi másolataihoz fantáziadús T-O-térképeket csatoltak.
800 körülKia Tan (Kína): óriás térkép (l0x11 m) Kínáról és a szomszédos területekről.
817-826Ibn al-Horezmi: a földalak leírása; a (későbbi ?) másolatokhoz a Jávai-tenger, Ceylon, a Nílus és az Azovi-tenger térképeit csatolták.
830al-Mámún kalifa (Bagdad): a bölcsesség házában görög kéziratokat fordítottak arabra (Ptolemaiosz Almageszt-jét); a Mamun-i táblázatok városok klímaövek szerint rendezett listái menetvonal-adatokkal. Az első meridián-fokmérés az Eufrátesz síkságán.
825(?)-912Ibn Kordadbeh (medini postamester): az első iszlám atlasz, az országok és utak könyve".
915-957Abu Hasszán Ali Massudi (az arab Hérodotosz"): utazások Kis-Ázsiában, Indiában, Ceylonon, Zanzibárban; híradás Ptolemaiosz, Marinosz és Mamun térképekről.
934Ibrahim al-Istakri (Persepolis): Országok könyve" (Ibn Haukal újra feldolgozta), új iszlám atlasz.
976Ibn Haukal, alias Ibn Kaudal (perzsa geográfus): Nyugvónapországi (nyugati) királyságok kereskedőútjainak könyve" térképekkel.
973-1050Ibn Ahmed al-Biruni: Indiai krónika, hét tenger kör alakú térképe, koordináta-jegyzék, földmérés.
a X. század végeAngolszász zsoltár-világtérkép, a Cottonian".
1100-1166al-Idriszi (arab geográfus II. Roger szicíliai király udvarában): egy ezüstlemezre karcolt világtérkép leírása.
1195-1259Mattheus Parisiensis (Matthiew Paris) benedek rendi szerzetes, St. Albans-Verulami apátság: Chronica maior" c. műve térképeket tartalmaz Angliáról, a Szentföldről és a világról.
1230 körülEbstorfi világtérkép (T-O-típus).
1279 (?)Mohamed Ibn Mu'ajad al-Ordhi: éggömb.
1280 körülHaldinghami Richard: Herefordi térkép (T-O-típus).




Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!