1.1.6 1570-1789, a tengeri és földrajzi atlaszok kora, a topográfiai térképezés kezdete

A barokk korszakban nagy szerepet játszott a térkép keretének kartusokkal és emblémákkal történő díszítése. A gazdag díszítő grafika ellenére a térbeli információk ábrázolásában az egyre na-gyobb pontosságra törekedtek.
A XVI. század közepe a nagy tengeri és szárazföldi atlaszok korszakának kezdete. A Földközi-tenger medencéjében jelentős és nagynevű térképész-famíliák működése nyomán (Itáliában a Freducci-, Maggiole-, Agnese-; Mallorca-Marseillesben az Olives-család) valóságos tengertérkép- és tengeriatlasz-"ipar" alakult ki.
A hajózás és kereskedelem kiépülésével (pl. Kelet-indiai Kereskedelmi Társaság) a térképigény lényegesen megnövekedett; a tengeriatlasz-kartográfia súlypontja a Földközi-tenger környezetéből Hollandiába helyeződött át.
A szárazföldi (földrajzi) atlaszok is elsősorban a németalföldi térképészek és újonnan alakuló térképkiadó vállalataik tevékenységének eredményeként jöttek létre. A legismertebb nevek: Mercator, Ortelius, Hondius, Jansson, Blaeu, de Witt, Danckert, Valck.
Az atlaszoknál a korábbiaktól eltérően már nem az egyes térképészek által készített világtérképek kiadásáról volt szó, amelyeket technikai okokból különálló lapokra kellett szétvágni, hanem sok, lehetőség szerint több országból származó szerző gyűjteményes térképművéről. Az atlaszok a folytonosan táguló világ megismerését, a földrajzi környezetre kíváncsi ember információszükségletét elégítették ki, és többnyire több kiadást éltek meg. Eme kartográfiai produkció központja először Antwerpen volt, majd az 1600-as évek után Amszterdam. 1702-ben és 1708-ban új térképészeti műhelyek (officinák) jöttek létre Nürnbergben és Augsburgban.
XIV. Lajos korát követően - elsősorban Franciaországban - a topokartográfia is lendületet vett. A francia iskola megalapítója Nicolas Sanson d’Abbeville. Mellette Jean Picard, Peter Mortier, a három generációt átfogó Cassini-család (a párizsi csillagvizsgáló igazgatói) és Guillaume De L’Isle (Delisle), a "kartográfia reformátora", nevét kell kiemelni.
A kor geodéziai-térképészeti problémáját a Föld méretéről és alakjáról felvilágosítást nyújtó fokmérések, valamint egy egységes, természethez kötött hosszmértékegység és kezdőmeridián meghatározása jelentették.
A topográfiai térképezésben úttörő jelentőségű volt az első országos háromszögelés Franciaországban és a "Carte Géometrique de la France 1 : 86 400" elkészítése. Számos államban nagyméretarányú "országos gazdasági felvételek" (kataszteri térképezés) kezdődtek a földadózás és a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében.
A topográfiai térképezés új terepfelmérési módszerekre épült (alapvonalmérés, háromszögelés stb.). A domborzat ábrázolása nagyot javult. A csillagászat fejlődése (1675, a greenwichi obszervatórium megalapítása) tartós hatást gyakorolt a felmérésre.
Galilei kísérletei nyomán (1583: ingaészlelések; 1602: a szabadesés) kifejlődött a kísérleti fizika. A mikroszkópot, a földi és csillagászati távcsövet és a tükörteleszkópot bevezették és alkalmazták a földi és égi mérésekben. Toricelli 1672-ben a fehér fényt a spektrum színeire bontja, Römer 1675-ben meghatározza a fény sebességét. Huygens 1673-ban a Föld lapultságát a centrifugális erővel magyarázza. Tycho de Brahe mérései alapján Kepler 1609-1629 között kidolgozza a bolygómozgás törvényeit. Newton 1666-ban felállítja a tömegvonzás elméletét. Száz év múlva, 1785-ben használja először Coulomb a torziós mérleget a földi nehézség meghatározására, de már néhány évtizeddel korábban Hadley tükörszeksztánsa (1751) és Harrison tengeri kronométere (1764) segítségével meg tudták határozni a földrajzi szélességet és hosszúságot.
A természettudományos felfedezésekhez az elméleti alapokat a matematika szolgáltatta. A tizedestörteket 1460, az algebra és a matematika formanyelvét 1576 óta alkalmazták. Napier 1614-ben megalkotta az első logaritmustáblát, 1637-ben Fermat és Descartes (koordinátarendszer) munkái nyomán megszületett az analitikus geometria. Newton és Leibniz 1665-ben kidolgozta az infinitezimális számítás alapjait, Bernoulli 1685-ben létrehozta a kombinatorika és a valószínűségszámítás tudományát.
A térképvetületek szerkesztését 1794-ben Monge az ábrázoló geometria segítségével biztos alapokra helyezte.

1570	Abraham Ortelius: "Theatrum orbis terrarum", 70 térképből álló világatlasz. 1612-ig 41 kiadása jelent meg.
1571	Zsámboky János: Magyarország térképe. Lázár térképének javított változata.
1574-1579	Christopher Saxton (London): Atlas of County Maps.
1576	Kaspar Henneberger (Königsberg): "Grosse Landschaft Preussen" 1:240.000, 9 lap, fametszet. 1576 Daniel Speckel (Strasbourg): Elzász térképe, 3 szelvény.
1577	Thomas Schöpf: a Berni kanton rézmetszetes térképe.
1578	Gerard Jode: "Speculum orbis Terrarum", 2 kötetes világatlasz 84 térképpel. Második kiadása 1593-ban jelent meg.
1580	Jacob és Arnold F. van Langeren: földgömb. A XVI-XVII. századi németalföldi földgömbkészítés kezdete.
1583-1601	Timothy Pont: Skócia térképezése.
1584	Lucas Janszon Waghenaer: "Spieghel der Zeevaerdt", 28 kézzel festett térkép.
1584	Christopher Saxton: Anglia és Wales átnézeti térképe, 20 lap.
1585	Gerhard Mercator: az "Atlas, sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura" első része. Az "atlasz" elnevezés első használata.
1585	Mark Jorden: Dánia térképe.
1585-1587	John White: az Atlanti-óceán Chesapeake-öböl és Florida közötti nyugati partjának térképe.
1589	Gerhard Mercator: a világatlasz második része.
1589	Hevenesi Gábor: Parvus Atlas Hungariae.
1590	Johannes Prätorius (Nürnberg): mérőasztal.
1590	John White: "Americae pars nunc Virginia dicta".
1591	J. Le Moyne de Morgues: "Floridae Americae Provinciae recens et exactissima descriptio".
1592	Lucas Janszon Waghenaer: "Thresoor der Zeevaert" (Blaeu 1608-as "Licht der Zeevaert"-jának az alapja).
1592	Joost Hondt (Hondius): a Molyneux földgömb-szegmenseinek metszete.
1592	Peter Plancius: a világ falitérképe 18 lapon; 1,46x2,33 m.
1592	Thomas Hood: Közép-Amerika térképe.
1593-1598	John Norden: az angol grófságok térképe.
1595	Rumold Mercator: a világatlasz harmadik része.
1595	Willem Barents: a Földközi-tenger holland atlasza.
1595	Ubbo Emmius: "Typus Frisiae orientalis".
1601	Simon van Salinghen: Észak-Oroszország térképe.
1604	Urbano Monte: kör alakú (2,74 m átmérő) 64 lapos világtérkép, rézmetszet.
1605	Wasmund Ygl: Tirol térképe.
1605-1606	Jacques Goulart: a Genfi-tó térképe.
1605	A topográfiai felmérés kezdete Japánban.
1606	A Mercator-Hondius-atlasz első kiadása Amszterdamban (Atlas minor).
1608	Willem Janszoon Blaeu: "Het Licht der Zeevaert".
1611	Andreas Bure: Észak-Svédország térképe (1626-ban Skandinávia 6 lapon).
1611-1612	John Speed: "The Theater of the Empire of Great Britain".
1612	John Smith: "Map of Virginia".
1613	Adrian Veen: Skandinávia térképe.
1615	Willebrord Snell (Snellius) van Rojen: az első tudományos számításokon alapuló háromszögelés Hollandiában.
1615	Matthaeus Merian: Bázeli képes térkép.
1618	Eilhard Lubinus (Lübben): Pomeránia térképi felvétele, 12 szelvény, kb. 1:235.000 méretarány.
1619-1635	Wilhelm Schickhart (Schickard): Württemberg térképe, 13 lap.
1630	Jan Amos Komensky (Comenius): Morvaország térképe.
1630	Johann Kepler és Philipp Eckebrecht: földtérkép a Tabulae Rudolphinae használatához (a bolygók helyének meghatározása).
1634	W.J. Blaeu: "Theatrum orbis terrarum, sive Atlas novus", később kibővítve a Geographia Blaviana 12 kötetére.
1638	id. Jan Jansson: "Atlas novus", 2 kötet.
1642-165	Matthaeus Merian: a "Topographia Europaea" 12 kötete, a vele azonos nevű fia 1688-ig 30 kötetre bővítette.
1644	Nicolas Sanson: Franciaország atlasza.
1650-1666	Pieter Goos: tengeri térképek és atlaszok.
1652	Johannes Mejer: Schleswig-Holstein atlasza (a Danckwerthi krónikához).
1658	N. Sanson: "Cartes générales de toutes les parties du monde".
1660	Jan Jansson: "Nova Anglia, Novum Belgum et Virginia".
1665	Claes Janszoon Visscher: "Atlas Contractus", első kiadás.
1666	Mauritius-atlasz (berlini óriás atlasz).
1667	Hans Konrad Gyger: Zürich kanton térképe, 1:32.000.
1668-1670	Georg Matthäus Vischer: Alsó- és Felső-Ausztria térképe, 1:150.000.
1670	Frederik de Wit: világtérkép.
1670	John Seller: "Atlas Maritimus".
1673	Huang-Csung Hszi: Kína térképe.
1673	Augustin Herrman: Virginia és Maryland térképe.
1675	F. de Wit: tengeri atlasz.
1677	John Foster: Új-Anglia térképe (az első térkép, amelyet az amerikai gyarmaton, Bostonban nyomtattak).
1678	Jean Baptiste Franquelin: "Carte générelle de la France Septentrionale" (Mississippi).
1680	F. de Wit: Európa térképe.
1680	Luigi Ferdinando Marsigli: 18 szelvényes részletes térkép a Dunáról (helyesbíti a Duna Lázár óta helytelenül ábrázolt folyását).
1680	Johannes van Keulen: "De groote Nieuwe Zee-Atlas" (később 5 kötetre bővített).
1680-1682	Moses Pitt: "English Atlas" (4 kötet).
1683	Vincenzo Maria Coronelli: óriás földgömb.
1683	Gerard Valck-Peter Schenk: a Blaeu-cég átvétele és folytatása.
1691-1695	V. M. Coronelli:"Atlante Veneto".
1693-1695	Pieter Mortier kiadja a "Neptune françois" tengertérképművet.
1695	Petter Gedda: Keleti-tenger-atlasz.
1697	Isikava Ryusen: Japán térképe (fametszet).
1698-1701	Szemjon Remezov: Szibéria atlasza.
1700	Guillaume Delisle: több mint 100 térképe közül (világ, Ázsia, Afrika, Európa) megjelenik az első.
1701-1702	Edmond Halley: az Atlanti-óceán és a világtengerek izoklin- és izogontérképei.
1702	Johann Baptist Homann: kartográfiai műhelyt nyit Nürnbergben.
1707	Matthäus Seutter: kartográfiai műhelyt nyit Augsburgban 1707; J. B. Homann: nagy világatlasz.
1708	Jean Baptist Nolin: hemiszférák térképe; 1,17x1,51 m.
1709	Johann Christoph Müller: négy szelvényes Magyarország térképét a Magyar Kamara adja ki.
1712	Johann Jakob Scheuchzer: barometrikus magasságmérések alapján elkészíti Svájc négy szelvényes térképét.
1717	Cyprian Southack (Boston): "New Chart of the British Empire in North America".
1718	Guillaume Delisle: "Carte de la Louisiana et du Cours de Missisippi".
1719	Jean Baptiste Bourguignon d’Anville: Franciaország térképe.
1723	Eberhard David Hauber: Atlas Wuerttembergicus (tematikus illusztrációk).
1724-1725	G. Delisle: Európa- és hemiszfératérképek.
1725	L. F. Marsigli: "Carte du golfe du Lion" (mélységvonalak).
1728	Matthäus Seutter: első atlasza.
1728-1736	Johann Gabriel Doppelmayr: ég- és földgömbök.
1732	Mikoviny Sámuel: 24 oldalas latin nyelvű "Epistola" a térképészeti munka fő elveiről. (Bél Mátyás "Magyarország történeti földrajza" munkájához megyei térképeket készít).
1733	J. B. B. d’Anville: "Nouvel Atlas de la Chine et de la Tatare Chinoise".
1734	Philippe Buache: A kontinensek és óceánok térképe.
1735-1741	Fokmérések Ecuadorban és a Lappföldön.
1737	Ph. Buache: a La Manche-csatorna izobát-térképe.
1742	J. G. Doppelmayr: az első modern csillagászati atlasz.
1743	Christoph Packe: Kelet-Kent geológiai térképe.
1744	César-François Cassini de Thury: az első országos háromszögelés befejezése Franciaországban.
1745	Leonhard Euler: az Orosz Tudományos Akadémia Oroszország-atlasza.
1748	Emanuel Bowen: Kelet-Afrika térképe (Nyassza-tó).
1748-1749	Johann Friedrich Balbi: Brandenburg őrgrófság 1:75.000-es felvétele.
1748-1793	C-F. Cassini és Jacques-Dominique Cassini: "Carte géométrique de la France" 1:86.400, 184 szelvény.
1749	Porosz tengeri atlasz, 12 térkép.
1750	Lambert ten Kate Hermansz: Volk-en Tael-verspreiding over Europa (Európa nyelvi térképe).
1750	Homann örökösei: "Atlas Silasiae". 1752 Jean-Étienne Guettard: Svájc geológiai térképe.
1752	Rigobert Bonne: képzetes kúpvetület.
1754-1756	Constantin Johann Walter: az Ausztria és Magyarország közötti határ felvétele 1:14.400 méret-arányban, 73 szelvény.
1755	Lewis Evans: "The Middle British Colonies in America".
1755	John Mitchell: "Map of the British and French Dominions in North America".
1760 körül	Eberhard August Wilhelm Zimmermann: állatföldrajzi térképek.
1760-1762	S. Holland: "Plan of Canada or the Province of Québec".
1762-1820	Dán Tudományos Egyesület: Dánia és Schleswig Holstein felmérése 1:20.000 méretarányban.
1763-1787	A Habsburg Birodalom I. katonai felmérése ("jozefinische Aufnahme"), 1:28.800 méretarányban (4096 szelvény).
1764-1786	A hannoveri nagyhercegség felmérése 1:21.333 méretarányban (172 szelvény).
1765	Josef Fürstaller: Atlas Salisburgensis.
1767-1787	Friedrich Wilhelm Schmettau: a porosz állam Wesertől keletre eső területeinek kormányzósági térképe 1:50.000 méretarányban (172 szelvény).
1770-1777	Joseph Johann Ferraris: az osztrák németalföld felvétele 1:11.500 méretarányban (275 szelvény).
1771	Marcellin du Carla-Bonifas: az első magasságvonalas térkép (képzelt sziget).
1772	Johann Heinrich Lambert: területtartó fokhálózatok (vetületek) szerkesztése.
1772	Conrad Tobias Lotter: "Atlas novus".
1774	Peter Anich - Blasius Hueber: Atlas Tyrolensis 1:103.800 méretarányban (20 lap).
1776	Homann örököse: Csehország atlasza.
1782	August Friedrich Wilhelm Crome: Produktenkarte von Europa (kb. 1:12 millió) (Európa terméktérképe).
1785	Tomas Lopez: a Mexikói-öböl térképe.
1785	Justus Perthes: geográfiai-kartográfiai kiadó alapítása Gothában.
1789	Korabinszky János: "Atlas Regni Hungariae portabilis", Magyarország földrajzi, politikai és postatérképének, valamint 46 megyei térképének gyűjteménye.

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!