Magyarországot az elméleti kartográfia történetének fô vonalában elsôsorban Lakos János képviselte. A 20-as évek végén a Bécsi Katonai Mérnökakadémián a helyszínrajzot a magyar származású, és már szintén megemlített Stephan Keresztury von Szynerszegh tanította, de nem ismeretes, hogy írt volna tanulmányt a kartográfiáról.
A XIX. század elsô felében megjelentek az elsô magyar nyelvű munkák is, amelyek a térképezést és a kartográfiát is tárgyalták, és fôleg a földrajz tanítását, illetve a földmérés oktatását szolgálták. A komáromi református gimnázium egykori tanára, a református pap, Katona Mihály (1784-1822) 1814-ben Rév-Komáromban megjelent "A Föld matematica leírása a világ alkotmányával együtt" című könyvében beszámol röviden a "földabroszokról és golyóbisokról" is: "Földabroszok (Mappae Geographiae) neveztetnek, a Föld külsô színének, annak kisebb s nagyobb részének, Tartományainak lerajzolt vagy nyomtatott képei. Ezek nélkül felette nehéz, sôt soha helyesen nem-is lehet a` Geographiát tanítani vagy tanulni... Universalis Földabroszoknak hívják azokat, a`mellyek a` Föld félgolyóbisát adják elô; Particulárisoknak, a`mellyek a Földnek valamelly fô Részét, p.o. Europát, vagy Ásiát; Generális, vagy Közönséges Mappáknak hívják, a mellyek egész Tartományokat, vagy Országokat, p.o. Magyar, vagy Német Országot; Speciális, vagy Különös Mappáknak a`mellyek valamelly Tartománynak, vagy Országnak, bizonyos részét adják elô, p.o. Magyarországnak ez, vagy annak Kerületét, vagy Vármegyéjét." Katona megemlíti a "Földabroszok egyéb Nemeit" is, pl. A "Folyóvizi Mappákat" és a "Tengeri Mappákat". Az atlasz fogalmát a következôképpen határozza meg: "A` Földabroszokból egy ollyatán gyüjtemény, melly szerént az, egy Egészettészen, neveztetik Oskolai Atlasznak; tán azért, mert mint Atlás, a Poeták meséje szerént, tartja az Eget: igy, egy illy Gyüjtemény, az Eget és Földet magában lerajzolva tartja vagy foglalja." Katona többek között beszámol a francia fokmérésekrôl, a különbözô mértékegységekrôl, s glóbusz- és térképhasználathoz is ad tanácsokat.
Udvardy Cserna János, aki Esterházy N. János gróf szolgálatában állt, Székesfehérváron 1825-ben jelentette meg "Gazdasági Földmérô" című munkáját, mely a földmérést tárgyalja, de van sok térképészeti vonatkozása is, sôt a térképrajzolást is ecseteli. Ebbôl a részbôl részletesen idézünk, mert ez az egyik legkorábbi magyar nyelvű leírása a térképrajzolásnak: "Azon papirost, a`mellybe a Földszinét feltettük, és ez osztályt kidolgoztuk, a`honnan az sokféle hasztalan vonásokkal és mocsokkal is tellyes, nevezzük Töredék Mappának, - Tiszta Mappának pedig nevezhetjük azt, ha a Töredék Mappáról a Föld Formáját egy tiszta papirosra által tévén, azt színekkel is kifestjük, azért, hogy a rajta levô Részek szembetünöbbek légyenek... A` mappának ékességére szolgál, ha körös körül fekete lineákkal peremit csinálunk, - köny-nyebbségére pedig szolgál az embernek a` mappa értése, ha arra az Északi linea is reá van huzva... A` Festéket pedig a`mellyel a mappát bémázolni akarjuk, igy kell elkésziteni: egy kis csészébe vagy béka tekenöbe tölts egy kalán vagy több vizet is, a`mint nagyobb vagy kisebb a` festeni való, - és azon vizet kell a` festék által festö vizzé tenni... Igen sok festéket pedig nem kell a vizbe olvasztani, mert a vastag festékkel utálatos festés esik, hanem mennél vékonyabb, ritkább, és a` vizhez hasonlóbb a festék, annál egyenlöbben lehet festeni... Mikor az egész mappa ki van festve színekkel, akkor a plajbász lineákat ki kell huzni fekete vonásokkal. Téntával nem annyira jó, mint Tussal. Egy békatekenöbe töltsz 10-20 csepp vizet, és a` Tust a` jobb kezedbe fogván, a` vizbe mind addig dörgölöd a kalán fenekéhez, még ollyan sürü és feket nem leszsz mint a` Ténta, és igy a` Tuss annál jobb, mennél tovább dörgöljük. Ebbe mártván osztán a` vaspennát, azzal minden plajbászlineát igen szép vékony fekete lineává ki lehet huzni és az irást is afféle Tussal igen szépen bele lehet a mappába irni."
Ezek a könyvek a reformkor szellemében íródtak, mind Katona, mind pedig Udvardy a magyar anyanyelvi műveltség fellendítését tekinti céljának. Műveik jelentôsége számunkra elsôsorban abban áll, hogy hírt adnak a kartográfiával kapcsolatos fogalmak kialakulásának kezdetérôl.
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!