A XII. századtól kezdve Velence és Genova városállamai a kereskedelem és hajózás révén a
Földközi-tenger medencéjében hatalmi pozícióra tettek szert. Ez a helyzet csak a XV. században
szűnt meg. Spanyolországban, Franciaországban, Angliában és Hollandiában a tengerpartokon új
kereskedelmi központok alakultak ki (London, Antwerpen). A Keleti-tenger térsége a XII-XIV. évszázadoktól a
német keleti kolonizáció és a Hanza-városok révén nagyobb jelentőségre tett szert.
A kínai flottaexpedíciók a XV. évszázad kezdetén Délkelet-Ázsiában új partokat tártak fel.
A növekvő tengeri forgalom erősen hatott a térképészetre.
A XIV. évszázadtól kezdve Itáliában és Katalóniában új típusú tengeri térképek, a portolánok jöttek létre.
Kínából az arabok és a keresztesek közvetítésével került Európába az iránytű, és terjedő használata meghatározó s
zerepet játszhatott a térképlapokat lefedő szélrózsarajzok alkalmazásában.
A hajózás térképigénye - a hajókon egyidejűleg legalább két térképet kellett tartani - nagy keresletet teremtett a portolánok iránt.
A XV. század első felében Itáliában (Genova, Velence, Ancona), Mallorca szigetén és Barcelonában, később pedig Sagres-ban
is a tengeri térképészet saját iskolái alakultak ki.
A portolánokon és tengeri atlaszokon kívül ebben a történeti időszakban még egy-egy régi stílusú világtérkép is megjelenik
(Fra Mauro).
| 1300 körül | A pisai világtérkép a legrégibb fennmaradt, időpontjelölés nélküli portolántérkép a Földközi-tengerről és a Fekete-tengerről. |
| 1310 körül | Giovanni da Carignano (Genova) portolánja. |
| 1311-1312 | Csu-Sze-pen: Kínai tartományi térképek atlasza. |
| 1311 | Petrus Vesconte (Genova): a Mediterráneum első datált tengeri térképe. |
| 1313-1327 | Petrus Vesconte (Genova): világtérkép, a Szentföld és Közel-Kelet térképei. |
| 1330 | Angelo de Dalorto: a legrégibb katalán portolán. |
| 1351(?) | Medici tengeri atlasz (talán csak később, mivel Afrika déli csúcsát berajzolták). |
| 1367-1373 | Marco és Francesco Pizigano (Velence): portolánok. |
| 1375 | Abraham Cresques (Mallorca): Katalán Világatlasz. |
| 1394-1360 | Tengerjáró Henrik: Sagres-ben csillagvizsgálót, tengerészeti és térképésziskolát alapít. |
| 1412 | Claudius Clavus alias Svart (Fünen): Skandinávia és az Észak-Atlanti-óceán térképe. |
| 1416 | Ma Huan: Kínai flottaexpedíció nyomán Dél-Ázsia partvonaltérképe. |
| 1420 | Cristoforo Buondelmonti (Firenze): a legrégibb "Isolario". |
| 1421 | Francesco de Cesanis: a Földközi-tenger térképe. |
| 1421 körül | Fridericus Amman: a klosterneuburgi Fridericus-térkép (eltűnt, de rekonstruálták). |
| 1430 | Cola de Briatico: az európai partok tengeri atlasza. |
| 1436 | Andrea Bianco (Velence): portolánatlasz kör alakú világtérképpel. |
| 1440 | Giovanni Pisato: Lombardia térképe. |
| 1450 körül | Kör alakú katalán világtérkép (Borgia-térkép Modenában). |
| 1455 | Bartolomeo Pareto: Európa iránytűtérképe. |
| 1457-1459 | Fra Mauro: muranói kör alakú világtérkép (1,96 m átmérő). |
| 1460 körül | Hoctomanno Freducci: portolántérkép. |
| 1462-1489 | Nicolaus Florino (Velence): a Földközi-tenger térképe. |
| 1464 | Petrus Roselli (Mallorca): a Földközi-tenger portolántérképe. |
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!