Márton Mátyás:
Budapest, 2000–2002
1. Alapfogalmak
1.1. Az atlasz fogalmának meghatározása
1.2. Atlasztípusok
2. Az atlaszok készítése kapcsán felvetődő általános
kérdések
2.1. Az
atlaszkészítés folyamata
2.2. Az atlaszok
alapvető szerkesztési elvei
2.3. Az
atlaszkiadásról
2.3.1. Okok és célok
2.4.
Atlaszszerkesztés
2.4.1. A szerkesztői utasítás és az atlaszmakett
2.4.2. A tervi és a rajzi jelkulcs
2.5.
Atlasztervezés
2.5.1. Szelvényezett térkép alapú atlaszok
2.5.1.1. „Hibrid” atlaszok
2.5.2. Nemzetiatlasz típusú megoldások
2.5.3. Világatlaszszerű feldolgozások
A térképlapok
kialakítása
A térképoldalak
megformálása
x.1. Általános
kérdések
2.6. Atlaszelemzések
2.6.1. The Times Atlas of the
World
2.6.2. The International Atlas
2.6.3. National Geographic Atlas of the World
2.6.8. A Kartográfiai Vállalat
világatlaszai I.
2.6.8.1. Világatlasz
2.7. Az atlaszkészítés technikai hátterének
változásai
3. A számítógépes kartográfia és az atlaszkiadás
4.1. Atlaszkiadás a 19–20.
század fordulójáig
4.1.1. Nemzetközi kitekintés
4.1.1.1. Atlasz – Atlas (8.0110)
4.1.1.2. Szigetatlasz – Island Atlas (8.0110C)
4.1.1.3. Nemzeti (Ország-) atlasz – National
(State) Atlas (8.0110D)
4.1.1.4. Megyeatlasz (Észak-Amerika) – County
Atlas (N. Am.) (8.0110A)
4.1.1.5. Regionális atlasz – Regional
Atlas (8.0110F)
4.1.1.6. Zsebatlasz – Pocket Atlas (8.0110E)
4.1.1.7. Fakszimile atlasz (térkép) –
Facsimile Atlas (Map) (8.0110B)
4.1.2. Hazai áttekintés
4.1.2.1. Atlaszaink a
18. század végéig
4.1.2.1. A 19. században születő
atlaszaink
4.2. A modern
atlaszkiadás a 20. században
4.3. Újabb
forduló a 21. század hajnalán
4.4. Magyar
atlaszok időrendi áttekintése