1. Alapfogalmak

Mint minden szakterületnek, a térképészetnek – és ezen belül az atlaszkartográfiának – is megvan a saját fogalomrendszere, amellyel célszerű megismerkedni a téma részletekbe menő tárgyalása előtt. Mint minden szakterületnek, a térképészetnek is megvan az a fogalmakat összegző, nemzetközi tapasztalatokon nyugvó alapműve, amelyre támaszkodni érdemes. A fogalmi meghatározások alapjául – ahol ilyen létezik – a Kartográfiai értelmező szótár (1974) szócikkei szolgálnak. A továbbiakban erre a munkára a hivatkozás: [KÉSZ 824.1] alakban történik (ahol a KÉSZ = Kartográfiai értelmező szótár; 824.1 pedig az adott címszó azonosítási kódja a szótárban). A KÉSZ a Földmérési Intézetben Földi Ervin irányításával készült az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején, a Nemzetközi Térképészeti Társulás Emil Meynen vezette munkacsoportja által összeállított – és 1973 őszén kiadott – Multilingual Dictionary of Technical Terms in Cartography (A kartográfiai szakkifejezések több nyelvű szótára) felhasználásával. Az évszámok mutatják, hogy a két mű párhuzamosan készült. Sajnos a Wiesbadenben és a Budapesten kiadott változat is nehezen hozzáférhető ma már. [Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a magyar kiadás is több nyelvű: a fogalmakat magyarul, németül és angolul közli, a fogalmakat tisztázó definíciók (meghatározások, értelmezések) magyar nyelvűek.] Példaképpen álljanak itt tárgyalt témánk címszavának fogalmai a KÉSZ nyomán:

– kartográfia, térképészet [KÉSZ 1.1]: térképek és térképszerű ábrázolások közvetlen megfigyelésekből és/vagy forrásokból való előállításának tudománya, technikája és művészete a (térkép)tervezés, a tartalom-összeállítás, a tisztázati fólia vagy film elkészítése és a térkép-sokszorosítás munkafázisaiban; ide tartozik a térképfelhasználás ismerete is.

– atlaszkartográfia [KÉSZ 1.11]: a kartográfia részterülete, amely atlaszok feldolgozásával és előállításával foglalkozik.

Az atlaszok feldolgozása esetünkben azok elemzését jelenti abból a célból, hogy az atlaszkészítésnek az évszázadok során kialakult szabályait feltárjuk. Az előállítás pedig a gyakorlati órák során egy-egy hallgató által kialakított, elképzelt atlasz – „elkészítéséhez” szükséges makett, szerkesztői utasítás, ezen belül a tervi és rajzi jelkulcs – kidolgozását jelenti, amelyet vagy amelynek egy részét (pl. mintalapok formájában) akár diplomamunkaként részletekbe menően lehet feldolgozni.

1.1. Az atlasz fogalmának meghatározása

A legtöbb szakmunka foglalkozik az atlasz fogalmának meghatározásával. Érdemes néhányat idézni, mielőtt a „hivatalos” definícióval megismerkednénk.

– „A korszerű atlaszok egységes tartalmú és kivitelű, egymással kapcsolatban álló és egymást kiegészítő térképek gyűjteményei” (Klinghammer I.–Papp-Váry Á., 1983).

– „Szaliscsev meghatározása már inkább a tartalmi vonatkozásokra utal: a földrajzi atlasz a földrajzi térképek olyan rendszeres gyűjteménye, amelynek összeállítása egységes elgondolás és kartográfiai kivitelezés alapján történik. Az atlasz tehát a térképeknek nem mechanikus összessége, hanem céltudatos térképrendszer, amelyben az egyes térképlapok szervesen kapcsolódnak egymáshoz és kölcsönösen kiegészítik egymást. Az atlasz rendszerét annak célja, felhasználási területe szabja meg” (idézi: Rátóti B., 1979).

– Helen M. Wallis–Arthur H. Robinson (1987) tömör meghatározása szerint az atlasz: „Térképek sajátos gyűjteménye, rendszerint egybekötve.”

– A KÉSZ 824.1 pontja az atlasz fogalmát a következő módon definiálja: „egyedi térképek könyv formájában összekötött vagy lazán következő, de egységet alkotó sorozata, akkor is, ha különböző időpontokban jelennek meg későbbi összekötés, illetve tasakban való elhelyezés céljára.”

E meghatározásokból egyértelműen következik, hogy az atlaszszerkesztés a térképkészítés legösszetettebb, legkomplexebb változata. Valójában egy sajátos térképrendszer megvalósítását jelenti, amiből következően a feladat megoldásának igen gondos tervezését, előkészítését igényli, és a kivitelezés folyamán szigorú formai valamint tartalmi kötelezettségek betar(ta)tásával jár együtt. Egy atlasz szerkesztése több tehát annál, mint az atlasz tartalmának megfelelő számú, azonos méretű és témájú, de egymástól független térképlap elkészítése.

Hangsúlyozni kell, hogy a fenti meghatározások az atlasz „térképgyűjtemény” alaptulajdonságát emelik ki. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy az esetek igen nagy százalékában az atlasz több ennél, mivel szöveges (kiegészítő) információkat hordozó fejezetek (földrajzi adatok, térképmagyarázók, országleírások, névmutató stb.) is szerves részét képezik, illetve képezhetik. Az atlaszszerkesztés ebből adódóan is meghaladja az „egyszerű” térképszerkesztés során fölmerülő feladatok megoldásának összességét.

A Kr. u.-i 2. ezredfordulóra – a személyi számítógépek rohamos elterjedése, egyszerű használati tárggyá válása következtében – új fogalmakkal kell megismerkedni az atlaszkartográfia területén is. A (statikus) elektronikus atlaszokat (ELAT: Politikai és gazdasági világatlasz – Rudas & Karig, ELTE Térképtudományi Tanszék, Cartographia Kft., Budapest, 1994), gyorsan követte a multimédiás atlaszok (Világatlasz – Cartographia, ELTE Térképtudományi Tanszék, Budapest), megjelenése. Ezt követően pedig – mára már – az atlasz térképeinek megjelenítése szempontjából is interaktív CD-atlaszok készülnek (Pápay-féle Történelmi atlasz). Látnunk kell tehát azt is, hogy a hagyományos atlaszokon túl napjainkban megjelenő elektronikus, multimédiás, interaktív stb. CD-atlaszok, szerkesztési szempontjai részben szükségszerűen követik a hagyományos atlaszoknál kialakult elveket, másrészt azonban újabb problémák megoldását teszik szükségessé, különös tekintettel a vizualizációs kérdések körére (képernyőkép és generalizáltság; áttekinthetőség és részletgazdagság stb.).

1.2. Atlasztípusok

Az atlaszok csoportosítása többféleképpen történhet, ennek megfelelően különböző atlaszfajtákról, -típusokról beszélhetünk.

Az atlaszfajta vagy -típus – definíció szerint [KÉSZ 824.7] – az atlaszok közös, lényeges sajátosságai, pl. a (lineáris) méretarány, az atlasz tárgya, a kartográfiai ábrázolás vagy a térképkészítés alapján összefogott csoportja.

Tudomásul kell vennünk azonban, hogy a valós világ nem tűri a skatulyákat, így ugyanazt az atlaszt a különböző szempontok alapján más-más csoportba is besorolhatjuk. Például Magyarország autóatlasza az ábrázolt terület szerint: országatlasz; a felhasználás célja szerint: autóatlasz; mérete szerint: kéziatlasz; kötészeti szempontból: spirál kötésű; és így tovább. A szokásos, illetve lehetséges különféle csoportosítások tehát a következők (az itt és a későbbiekben példaként említett művek egyben a gyakorlati órákon végzett atlaszelemzésekre is ajánlható és ajánlott munkák):

1.) Az ábrázolt terület szerint megkülönböztetünk világ-, világrész-, ország-, táj-, megye-, városatlaszokat; csillag-, világűr- és holdatlaszt stb.

– világatlasz [KÉSZ 824.24]: atlasz általános használatra, amelynek térképei az egész Földet ábrázolják.

* Világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1959

* Politikai és gazdasági világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1960

* Képes politikai és gazdasági világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1966

* Gazdasági világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1982/83

* Nagy világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1985/86

* Földrajzi világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1992

* Cartographia világatlasz, Cartographia Kft., Budapest, 1994

* Történelmi világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1991

és még néhány jelentős külföldi példa:

* The Times Atlas of the World, Times Newspapers Ltd., London, 1967

* The International Atlas, Rand McNally and Co., Chicago, 1969

* National Geographic Atlas of the World,

The National Geographic Society, Washington, D.C., 1963

* Atlasz Mira, Glavnoje Upravlenyije Geogyezii i Kartografii

(a továbbiakban: GUGK), Moszkva, 1954

* Grande Atlante Geografico,

Instituto Geografico de Agostini, Novara, 1959

– világrészatlasz: melynek térképei egy-egy kontinenst vagy óceánt mutatnak be.

* Európa autóatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1990

* Climatic Atlas of Europe I.,

WMO*UNESCO*CARTOGRAPHIA, Budapest, 1970

* Atlasz okeanov: Szevernüj Ledovitüj okean,

Vojenno-morszkoj flot SzSzSzR, 1980

– országatlasz: egy-egy ország vagy szövetségi állam ábrázolására készített atlasz.

* Magyarország autóatlasz (1 : 250 000), Dimap–Szarvas, Budapest, 1999/2000

* Magyarország ivóvízbázis atlasza, ELTE–VITUKI, Budapest, 1989

* Magyarország közigazgatási atlasza 1914, Talma Könyvkiadó, Budapest, 2000

–– nemzeti atlasz [KÉSZ 824.23]: amely egy országot analitikus szaktérképek és/vagy szintetikus szaktérképek enciklopédikus sorozatában tárgyaik és jelenségeik szerint ábrázol.

* Atlas of Finland, The Geographical Society of Finland,

Helsinki–Helsingfors, 1925

* Magyarország nemzeti atlasza, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1967

* Magyarország nemzeti atlasza, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1989

–– honismereti atlasz [KÉSZ 824.21]: amely területi ábrázolásában a hazára korlátozódik.

* Magyarország atlasza, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1999

– regionális, táj-, (körzeti) atlasz [KÉSZ 824.22]: amely egy ország részét vagy [egy] politikai határoktól független természeti, gazdasági földrajzi tájegységet analitikus szaktérképek és/vagy szintetikus szaktérképek enciklopédikus sorozatában ábrázol.

* Közép-Európa atlasz (digitális fakszimile),

Szent István Társulat–Püski Kiadó, Budapest, 1993

* Dunakanyar (Országjárók atlasza), Kartográfiai Vállalat, Budapest, 197?

* Budapest (EURO – Nagy városatlasz 1 : 20 000),

Officina Nova–RV Verlag, München^.Stuttgart, 1994/95

* A ráckevei üdülőkörzet környezeti jellemzői

ELTE–Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Igazgatóság,

Budapest, 1994

* Észak-Magyarország atlasza (Magyarország tervezési-gazdasági körzetei II.),

Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1974

– megyeatlasz [Wallis, H.–Robinson, A. (1987)]: az Egyesült Államok vagy Kanada egyes megyéi közigazgatási egységeinek (vidéki kerület, város) gyakran egységes méretarányú, bekötött térképgyűjteménye. A megyeatlaszok először az 1860-as évek elején jelentek meg, a megye földtulajdonosai falitérképeinek gyűjteményeként.

Hangsúlyozni kell, hogy a hazai irodalomban megyeatlaszon

–– a) olyan országatlaszt értenek általában, amely hazánkat [rendszerint a történelmi – az első világháború előtti – Magyarországot, vagy annak nagyobb területi egységét (pl. az Erdély nélküli országrészt)] megyei bontásban mutatja be, azaz egy-egy térképlapon egy-egy megyetérkép szerepel:

* Kogutowicz Manó: Magyarország vármegyéinek kézi atlasza,

??, Budapest, 1904

* Csonka-Magyarország vármegyéinek atlasza,

Magyar Királyi Állami Térképészeti Intézet, Budapest, 1934

* A Magyar Glóbus, Révai Irodalmi Intézet, Budapest, 1936

vagy

–– b) egy-egy megye összes települését egy kötetbe rendezett térképek sorozatával ábrázoló atlasz:

* Békés megye településeinek atlasza, HISZI, Gyula, 1995

– városatlasz: általában turisztikai célok kielégítésére, illetve a tájékozódás/ tájékoztatás biztosítására készített kiadvány. Lehet:

–– szelvényezett várostérkép (rendszerint 1 : 5 000–30 000 méretarányban):

* Budapest és környéke (1 : 20 000), Dimap–Szarvas, Budapest, 2000

(megjegyzés: egy-egy település kataszteri térképeinek sorozata – együtt mappában tárolva–, áttekintőtérképpel ellátva (kéziratos) település-, vagy városatlasznak is tekinthető);

–– szelvényezett ortofotó várostérkép (rendszerint 1 : 5 000–30 000 méretarányban):

*Székely László[szerk.]: Ortofotók – Budapest (1 : ?? 000),

Székely és Társa Kiadó, Pécs, 2001

vagy

–– egy ország városainak atlasza (amely gyakran településenként különböző, s rendszerint 1 : 10 000-nél kisebb méretarányú térképlapokból áll)

* Atlasz plusz (Magyarország+Budapest+170 település részletes térképe)

Z-Press Kiadó Kft., Miskolc, 1999

– csillagatlasz [KÉSZ 824.25]: amely a csillagok éggömbre vetített helyét ábrázolja. Meg kell különböztetni a

– világűratlasztól, amely a Földön kívüli tárgyakat és jelenségeket ábrázolja.

* Die Gestirne (A csillagok), Bode, Johan Elert, Berlin(?), 1782

* Atlas des Gestirnten Himmels (A csillagos égbolt atlasza),

Akademie-Verlag, Berlin, 1956

* Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978

– holdatlasz [KÉSZ 824.26]: amely a holdfelszín tárgyait és jelenségeit ábrázolja.

2.) Az atlasz tartalma szerint megkülönböztetünk (természet)földrajzi, gazdasági, politikai, történelmi atlaszt stb.

– földrajzi atlasz [KÉSZ 824.15]: amely a földfelszín jelenlegi állapotát mutatja.

* Nagy világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1985/86

* Földrajzi világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1992

– gazdasági atlasz: szakatlasz, amely tematikus térképek felhasználásával az egész Föld vagy egyes területei gazdaságát (annak állapotát, esetenként folyamatait) ábrázolja.

* Politikai és gazdasági világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1960

* Gazdasági világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1982/83

– politikai atlasz [KÉSZ 824.16]: amelyen a politikai (igazgatási) felosztást legtöbbször felületi színekkel ábrázoljuk.

* Világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1959

* Politikai és gazdasági világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1960

– történelmi atlasz [KÉSZ 824.20]: szakatlasz, amely elsősorban történelmi térképeket tartalmaz. Az általános szóhasználatban ... gyakran alkalmazzák ... a korabeli/régi atlaszra (is), amely a múltban előállított atlasz megjelölése.

* Történelmi világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1991

* The Times Atlasz Világtörténelem, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992

(A „The Times Atlas of World History, Times Books, London, 1990” magyar kiadása)

–– a klasszikus ókor atlasza [KÉSZ 824.20a]: történelmi atlasz, amely Görögországot és a Római Köztársaságot, illetve Birodalmat a klasszikus korban, tehát i. e. 600 és i. sz. 400 között[1] ábrázolja.

* Albisi Barthos Indár–Kurucz György:

Történelmi atlasz a világtörténelem tanításához. Ókor,

M. Kir. Állami Térképészet, Budapest, 1927

3.) A felhasználás célja szerint megkülönböztetünk általános (népszerűsítő), iskolai (oktatási), szak- (tudományos), katonai, tengeri, turista-, autóatlaszt stb.

– népszerű(sítő) atlasz [KÉSZ 824.10]: amely térképeken kívül sokrétű földrajzi szöveget, képeket, diagramokat, statisztikai adatokat stb. tartalmaz.

* Haack Hausatlas,

VEB Hermann Haack, Geographisch-Kartographische Anstalt, Gotha/Leipzig, 1973

* Térképeken a világtörténelem, Magyar Könyvklub, Budapest, 1999

(A „The Times Atlas of the World History (Compact Edition),

Times Books Ltd. London, 1997” magyar kiadása.)

–– képes atlasz [KÉSZ 824.11]: amely térképeket és képeket tartalmaz. Nem azonos a képalbummal, amely földi és légifényképek könyvszerű összeállítása. Itt és más vonatkozásban gyakran alkalmazzák az atlasz szót gyűjtemény értelemben, térképi vonatkozás nélkül.

* Képes politikai és gazdasági világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1966

* Képes világatlasz, Officina Nova, Budapest, 1992

(A „Großer Illustrierter Weltatlas, RV Reise- und Verkersverlag GmbH, Berlin, 1992” magyar kiadása)

–– űrfelvételatlasz: a Föld vagy egy kontinens jellegzetes tájait űrfelvételek és ugyanazt a területet ábrázoló térképeket és fényképek segítségével bemutató, gyakran szöveges magyarázattal is ellátott gyűjtemény, amely jól hasznosítható az oktatásban is.

* Atlas of North America – Space Age Portrait of a Continent,

National Geographic,Washington, D.C., 1985

* Atlas of Geo-Science Analyses of Landsat Imagery in China,

Science Press, Beijing, China, 1986

* Magyarország az űrbõl, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1981

* Satellitenbildatlas Europa, RV Reise- und Verkersverlag GmbH, Berlin, 1993

– iskolai atlasz [KÉSZ 824.10]: amelynek térképeit iskolai használatra készítették.

* Környezetismereti atlasz, Stiefel, Budapest, 1995

* Földrajzi atlasz, Stiefel, Budapest, é.n.

* Földrajzi atlasz a középiskolák számára, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1955

* Földrajzi atlasz, Cartographia–Westermann, Budapest, 1998

* Történelmi atlasz, Stiefel, Budapest, 1995

–– módszeres iskolai atlasz [KÉSZ 824.13]: amelynek térképeit didaktikai alapelvek alapján készítik.

(Bármely a Kartográfiai Vállalat által az 1990-es évekig készített iskolai atlasz ilyen. Szakmai felügyeletét az OPI – az Országos Pedagógiai Intézet – látta el.)

–– általános iskolai atlasz [KÉSZ 824.14]: iskolai atlasz, melynek területi ábrázolása a tanulót otthonán, hazáján stb. keresztül a világegyetem megismeréséhez vezeti.

* Első atlaszom, Cartographia Kft., Budapest, 1997

* Földrajzi atlasz a 11–14 éves tanulók számára

Cartographia Kft., Budapest, 1994

–– középiskolai atlasz: középfokú oktatási intézmények tananyagához kapcsolódó földrajzi, történelmi és/vagy kultúrtörténeti ismeretek elsajátítását segítő kiadvány.

* Középiskolai történelmi atlasz, Cartographia Kft., Budapest, 2000

* Irodalomtörténeti atlasz, Cartographia Kft., Budapest, 2000

–– főiskolai, egyetemi atlasz: valamely földtudományi vagy ahhoz kapcsolódó felsőfokú szakirányú képzés térképi illusztációinak gyűjteménye.

* Atlas zur Ozeanographie, B. I. – Hochschulatlanten

Bibliographisches Institut AG, Mannheim, 1968

* Atlas des formes du relief

l’Institut Geographique National, Paris, 1956

– szakatlasz, tematikus atlasz [KÉSZ 824.17]: amely a földrajzi atlasszal szemben válogatott tárgyakat és jelenségeket ábrázol. Meg kell különböztetni azokat a szakatlaszokat, amelyek egy speciális szakterületet ábrázolnak, pl. az éghajlati atlasz, és a komplex szakatlaszokat/komplex tematikus atlaszokat, vagyis azokat, amelyek egy szakterületet tárgyai és/vagy jelenségei alapján analitikus és/vagy szintetikus szaktérképek enciklopédikus sorozatában mutatják be.

* Az Észak-Alföld atlasza (Magyarország tervezési-gazdasági körzetei III.),

Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1974

–– tengeri szakatlasz, tengeri tematikus atlasz [KÉSZ 824.18]: szakatlasz, amely óceanográfiai tárgyakat és jelenségeket ábrázol.

* Atlasz okeanov: Tyihij okean,

Vojenno-morszkoj flot SzSzSzR, 1974

* Geologo-geofizicseszkij atlasz Ingyijszkogo okeana

UNESCO*Akagyemija Nauk SzSzSzR, GUGK Moszkva, 1975

* The Times Atlas of the Oceans,

Times Books Ltd., London, 1983

* Lloyd’s Maritime Atlas of World Ports and Shipping Places,

Lloyd’s of London Press Ltd., Colchester, 1987

–– tengeri atlasz [KÉSZ 824.19]: egy hajózási szelvényezett térképmű szabadon álló vagy bekötött térképsorozata.

(megjegyzés: szerintünk nem csak a hajózási, de a tudományos célú szelvényezett tengeri térképművek is ide tartoznak, pl.:

* GEBCO * General Bathymetric Chart of the Oceans (5th Edition),

(Az óceánok általános mélységtérképe)

International Hydrographic Organization,

Canadian Hydrographic Service,

Intergovernmental Oceanographic Commission, Ottawa, 1984);

––– A „hajózásitérkép-fóliáns” hajózási térképek meghatározott vizeken történő navigációra szolgáló teljes sorozata;

––– a „hajózásitérkép-atlasz” pedig rendszerint korabeli hajózási térképekből készített atlasz.

– katonai atlasz: világatlasz, amely a Föld természeti földrajzi jelenségeinek bemutatásán túl általában olyan történelmi térképeket is tartalmaz, amelyek a legjelentősebb hadjáratok, háborús konfliktusok és csaták színhelyét és eseményeit is ábrázolják

* Atlasz oficera (a szovjet tiszti atlasz),

Vojenno-topograficseszkoje Upravlenyije, Moszkva, 1974

* Ceskoslovenský vojenský atlas, (a csehszlovák katonai atlasz),

Naše vojsko–MNO, Praha, 1965

– turistaatlasz: tájékozódási térképek gyűjteménye, amely a jelzett turistautakat és a turista számára szükséges egyéb adatokat (pl. a menedékházakat, esőbeállókat) tartalmazza, valamint információkat nyújt a látnivalókról.

* A Börzsöny és az Ipoly-medence (1 :40 000), Cartographia Kft., Budapest, 1999

– autóatlasz [KÉSZ 822.7(2)]: tájékozódási térkép(ek gyűjteménye), amely(b)en a távolsági és helyi közlekedés meghatározott útjait, az utat használók számára fontos további adatokat tüntetnek fel, keresőhálózattal vagy anélkül.

(Megjegyzés: újabban terjed az autósatlasz kifejezés is.)

* Magyarország autóatlasza (1 : 360 000),

Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1989

* Magyarország autósatlasza (1 : 360 000),

AGÁT Térképészeti Kft., Budapest, 1998

4.) Alak illetve méret (formátum) szerint asztali, kézi és zsebatlaszt különböztetünk meg. Definíció szerint az

atlaszalak, atlaszformátum [KÉSZ 824.5]: az atlasz szélességi, magassági és vastagsági mérete.

– asztali atlasz: ... a szokásos könyvnagyságoknál jóval nagyobb méretű kiadvány,... nagysága (akár) 50x70 cm-ig terjedhet (Klinghammer I.–Papp-Váry Á., 1983).

* Magyarország földtani atlasza

Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 1984-tõl (laponként)

{Mérete: 550x756 mm – álló}

* Az Észak-Dunántúl atlasza (Magyarország tervezési-gazdasági körzetei V.),

Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1974

{Mérete: 153x215 mm – fekvő} ??

* The Times Atlasz Felfedezések, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993

(A „The Times Atlas of World Exploration, Times Books, London, 1991” magyar kiadása)

{Mérete: 277x370 mm – álló}

– kéziatlasz [KÉSZ 824.8]: atlasz különösen gazdag, tudományosan feldolgozott térképtartalommal, a legtöbbször nagy terjedelemben és viszonylag nagy (lineáris) méretarányban.

* Kis világatlasz naprakész tematikus térképekkel

Magyar Könyvklub, Budapest, 1998

(A „Weltatlas mit Aktuellen Thematischen Karten,

Verlag Wolfgang Kunth GmbH & Co KG, München”

magyar kiadása)

{Mérete: 153x215 mm– álló}

– zsebatlasz [KÉSZ 824.9]: zsebméretű atlasz.

* Minszk Atlasz turiszta, GUGK, Moszkva, 1985

{Mérete: 72x100 mm– álló}

* Balaton Zsebtérkép, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1987/88

{Mérete: 102x146 mm– álló}

A fentiektől eltérően a formátum megjelölése gyakran a lapméretnek megfelelő: A4-es, B5-ös stb. formátum. Ez utóbbi megjelölésnek létjogosultságát az is erősíti, hogy az atlaszok zöme megjelenését tekintve könyvalakú, s a formátum ilyen meghatározása a könyvek esetében általánosan használt.

5.) A kötészeti forma szerint megkülönböztethetünk:

– fixkötésű atlaszt (fűzött [cérna- ill. irkafűzés], ragasztott vagy spirálkötéssel),

* Atlasz okeanov: Atlantyicseszkij i Ingyijszkij okean,

Vojenno-morszkoj flot SzSzSzR, 1977

{Cérnafűzés}

* Társadalom- és művelődéstörténeti atlasz a középiskolák számára

Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1991

{Irkafűzés}

* Nagy világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1985/86

{Ragasztott kötés}

* Budapest atlasz (1 : 20 000), Cartographia, Budapest, 1996

{Spirálozott}

– cserélhető lapos vagy szétszedhető atlaszt (gyűjtődobozos; tasakos, illetve albumszerű/dossziés; csavarozott; gyorskapcsos vagy spirál kötéssel).

* Magyarország földtani atlasza

Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 1984-tõl (laponként)

{Gyűjtődobozos}

* Politikai és gazdasági világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1960

{Dossziés}

* Climatic Atlas of South America I.,

WMO_*UNESCO_*CARTOGRAPHIA, Budapest, 1975

{Csavarozott}

* Balaton Pylot (1 : x 000), xx, Budapest, 2000??

{Gyorskapcsos}

6.) Az atlaszban alkalmazott névrajz/névanyag szerint beszélhetünk:

– nemzetközi atlaszról [KÉSZ 824.28]: amelyet egy világnyelven adnak ki, és amelynek névírása minden egyes ország hivatalos írásmódját követi.

* The International Atlas, Rand McNally and Co., Chicago, 1969

– exonim atlaszról: amely névrajzában a kiadó ország exonimáit (is) használja.

* Cartographia világatlasz, Cartographia Kft., Budapest, 1994?

7.) Az elkészítés (gyártás) módja szerint:

– hagyományos (szabadkézi rajzzal és asztralonforgatással vagy mérettartó filmen történő nyomási eredetik előállításával készített) atlasz.

(Nagyjából az 1990-es évek közepéig készült atlaszok mind ilyenek.)

– számítógép segítségével (valamely grafikus szoftver alkalmazásával; digitalizáló táblán vagy képernyőn egérrel vagy speciális ceruzával végzett digitalizálással és/vagy megfelelő felbontással végzett szkenneléssel) előállított térképeket tartalmazó atlasz. (Hazánkban az első ilyen az ELTE TTK Térképtudományi Tanszékén készített

* Közép-Európa atlasz (digitális fakszimile),

Szent István Társulat_*Püski Kiadó, Budapest, 1993).

8.) A megjelenés módja szerint:

– hagyományos (nyomdai úton sokszorosított) atlaszról, pl.

* Virágkor és pusztulás – A kezdetektől 1606-ig,

(Magyarország története térképeken elbeszélve 1.)

MTA Történettudományi Intézete_*História, Budapest, 1995;

– számítógépes (mágneslemezen vagy -szalagon, floppyn, illetve CD-n tárolt, képernyőn megjeleníthető) atlaszokról, újabban CD- vagy multimédiás, ún. elektronikus atlaszokról beszélhetünk. Például hazánkban elsőként:

* ELAT (Elektronikus atlaszok): Politikai és gazdasági világatlasz

Rudas&Karig Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft._* ELTE TTK Térképtudományi Tanszék_*Cartographia Kft.,

Budapest, 1994

9.) A megjelenés ideje szerint pedig klasszikus és modern atlaszt különböztetnek meg:

– klasszikus atlasz [KÉSZ 824.27]: korabeli/régi atlasz, amely a maga korában alapvető jelentőségű és kimagasló alkotás volt. (A némettel ellentétben) néhány más nyelv szóhasználatában ezt a kifejezést ebben az értelemben nem ismerik, és a klasszikus ókor atlaszát értik rajta.

Hevenesi Gábor (1656–1717) műve, a

* Parvus Atlas Hungariae sive Geographica Hungariae in 40 tabellas divisae descriptio... M.DC.LXXXIX. Viennae Austriae, Typis Leopoldi Voigt. [Magyarország kisatlasza, azaz Magyarország 40 táblára osztott földrajzi leírása... 1689, Ausztria, Bécs, Leopold Voigt nyomdája]

– modern atlasz: napjainkban vagy a közelmúltban kiadott atlasz.

* Magyarország autóatlasza (1 : 200 000), Cartographia Kft., Budapest, 1995

A példaként felsorolt csoportosítási szempontok egymás közötti variálásával, de más szempontok figyelembevételével is számos más csoportosítási lehetőség adódik. Ilyen csoportok képzéséhez jó támpontul szolgálhat a Nemzetközi Térképészeti Társulás Terminológiai Bizottsága által 1965-ben a Tematikus térképek tartalom szerinti csoportosítására Emil Meynen vezetésével kialakított rendszere (idézi pl.: Klinghammer I.–Papp-Váry Á., 1983).

Az elmondottak kapcsán több fogalom merült fel, amelyek pontosítása, meghatározása még szükséges:

– atlaszmakett vagy atlasz-forgatókönyv [KÉSZ 671.2]: az előre látható papíralakban, a tervezett térképsorozat és (térkép)kivágat szerint készített atlaszminta a gyámrajzra vonatkozó adatokkal, esetenként a szükséges nyomási színek adatával.

– exonima: egy bizonyos nyelvben használt földrajzi név egy olyan földrajzi alakulatra, amely kívül fekszik azon a területen, ahol ez a nyelv hivatalos. Az ilyen földrajzi név formájában eltér attól a névtől, amelyet a földrajzi alakulat fekvése szerinti terület hivatalos nyelvén (nyelvein) használnak.

Megjegyzés: Az ENSZ 1977. évi konferenciájának 19. határozata (E/CONF. 69/4, I. kötet, A konferencia jegyzőkönyve, p. 36) kizárja az exonimák közül azokat a neveket, amelyek az eredetitől csak mellékjelek vagy névelő elhagyásában, pótlásában, módosításában, a név raggal vagy képzővel való ellátásában és a földrajzi köznév fordításában térnek el! (Földi E., 1992).

– Itt érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy az ún. nemzetközi atlaszok esetében a nem latin betűs írást használó országok névanyagának készítésekor külön problémát okoz az, hogy mit tekintünk a “minden egyes ország hivatalos írásmódját követő névírásnak”. Az adott ország Tudományos Akadémiája, a kiadványt megjelentető ország hasonló testülete, vagy az ENSZ e tárgyban illetékes bizottsága által meghatározott átírási táblázat a mérvadó? Hasonlóan érdekes kérdés az egyedüli szuverenitáson kívüli területek – de jure az Antarktika, valamint a nemzetközi vizek területe a Világtengeren – névanyagának használata, ahol nincs értelme exonimákról beszélni.

– jelkulcs [KÉSZ 23.1a]: megmagyarázott (térkép)jelek összessége, amelyek egy szelvényezett térképmű előállítására mintául szolgálnak. [A térkép készítője számára!]

(Megjegyzés: nem tévesztendő össze a jelmagyarázattal!)

– jelmagyarázat [KÉSZ 21.33]: a térképi elemek ábrázolására használt (térkép)jelek, felületi színek valamint a névrajz összeállítása és magyarázata, rendszerint a (térkép)szegélyen. [A térkép használója számára!]

– szerkesztői utasítás, szerkesztői előírás [KÉSZ 23.2]: egy szelvényezett térképmű előállítására vonatkozó kötelező utasítások [összessége]...

Megjegyzés: bármely térképészeti alkotáshoz (pl. földgömb, dombortérkép, kézitérkép, atlasz stb. is) készülhet, és rendszerint hozzá kapcsolódik a jelkulcs!

---

[1]Az 1950-es évektől az 1990-es évekig az i. e.: időszámításunk kezdete előtt = Kr. e.: Krisztus születése előtt és hasonlóan: i. u. = Kr. u. rövidítéseket használtuk. A KÉSZ is ennek megfelelő jelöléssel különíti el az adott időszakokat.