2.6.2. The International Atlas

Első alkalommal 1969-ben adták ki, s azt mondják, hogy több mint egy évtizedig tartott az elkészítése. A második kiadására 1974-ben került sor, amelyet számos követett: 1979, 1980, 1982, 1986, 1987 stb.

Nemzetközi atlasz a szó valódi értelmében, mivel 14 országból 115 térképész és geográfus végezte a szerkesztési és tervezési munkákat. Egyike azon jegyzett – a nemzetközi piacokon nagy forgalmat elérő, időről-időre felújított változatban kiadott – atlaszoknak, amelyek elkészítésében magyar közreműködők is részt vállalhattak: a Kartográfiai Vállalat (Cartographia, Budapest; 11 munkatárssal) olyan neves cégek társaságában szerepel, mint a chicagói és a stuttgarti Rand McNally & Co., a stockholmi Esselte Map Service, a londoni George Philip & Son Ltd. és a tokiói Teikoku-Shoin Co. Ltd. A Kartográfiai Vállalat a térképtervek készítésében vett részt (26 térképoldal erejéig), mivel ekkor még az atlasz tisztázati munkarészeinek kivitelezéséhez előírt karctechnika alkalmazásához nem állt rendelkezésre a megfelelő technológiai háttér és szakembergárda Magyarországon, ugyanakkor azonban a magyar térképészet teljesítménye nemzetközi szinten is egyre ismertebbé és elismertebbé vált. Az atlasz szerkesztési-tervezési feladatait az említett cégek között az alábbiak szerint osztották fel:

Rand McNally, Chicago 43% É-, Közép- és D-Amerika térképei, valamint a kontinensek áttekintőtérképei

George Philip, London 21% Nagy-Britannia, India, Afrika és Ausztrália

Esselte, Stockholm 15% É-Európa, nagyobb tájak térképei

Cartographia, Budapest 13% Szovjetunió, Kína, DK-Ázsia

Rand McNally, Stuttgart 5% Közép- és D-Európa

Teikoku-Shoin, Tokió 3% Japán

Mérete: 280x375 mm (egy oldal vágott mérete). Álló formátumú 568 oldalas kiadvány. Majdnem minden atlasztérkép kétoldalas, keretes megoldással, így a térképtükör mérete 490x320 mm (azaz fekvő).

A viszonylag keskeny margót is további információk közlésére használják.........

Tudományos igénnyel készített munka, amelyet elsősorban hivatásos térképészek és kutatók, felsőfokú oktatási intézmények hallgatói és tanárai számára ajánlanak. Használata az általános iskolások számára bonyolult lehet, de középiskolásoknak már ajánlható. Röviden: 14–15 éves kor felett, nemzetközi használatra ajánlott (elsősorban angol, német, francia, spanyol és portugál nyelvterületre, mert a szöveges anyag ezeken a nyelveken szerepel a kiadványban).

Az atlasznak majdnem a felét– összesen 261 oldalt – a térképek teszik ki. A legfontosabb térképek sorozata természetföldrajzi térkép. Ezek egységes –1, 3, 6 és 12 milliós – méretarányban készültek. Speciális témákat feldolgozó tematikus térképek, a kontinensek politikai térképei, nagyméretarányú várostérképek és a Földet bemutató látványtérképek (festett térképgrafikák) értékes sorozatai egészítik ki ezeket. A domborzatot lágy és tetszetős árnyalatú rétegszínezés-sorozattal mutatják be, szépen kivitelezett summerrel kombinálva, hogy háromdimenziós hatást érjenek el. Minden egyes domborzati térkép keretén kívül elhelyezték a rétegszínek jelmagyarázatát, amelyen a magasságokat és mélységeket méterben és lábban is megadják. Kivágatjelző térképvázlatot helyeztek el minden oldalon a térképtükrön kívül, amely az ábrázolt területnek a tágabb környezethez viszonyított helyzetét mutatja. Az ábrázolás részletgazdagsága különösen a 300 ezres sorozaton kitűnő, amelyen olyan építményeket és műtárgyakat is ábrázolnak, mint a bevásárlóközpontok, a repülőterek futópályái, a csatornák zsilipei, olajkutak és más érdeklődésre számottartó tereptárgyak és helyek. A kisebb méretarányú térképeken az autópályák, vasútvonalak és más kultúr- és természetes tárgyak, építmények a méretaránynak megfelelő részletességgel kerülnek bemutatásra. Az egyes témák ábrázolásához az atlaszban használt térképjelek teljeskörű, és az alkalmazott méretarányok szerint tagolt magyarázatát tartalmazza az atlasz elején található jelmagyarázat. Minden atlasztérkép pontosan tartalmazza a vetület-megjelölést, szerepel rajta méretarányszám és (aránymérték) mértékléc. A méretarányszám nemcsak numerikusan, de hosszegységekkel kifejezve is megadott (mind cm–km, mind inch–mérföld viszonylatban), hasonlóan: a mértékléc távolságegységei is szerepelnek úgy km-ben, mint mérföldben. Nem tartalmaz viszont a jelmagyarázati rész a méretarány vagy a vetületek értelmezését segítő magyarázatokat. Ezek pedig hasznosak lennének a fiatal atlaszhasználók számára éppúgy, mint a laikus (nem szakember) felnőttek számára.

Mindössze hatféle fő méretarányt használtak az atlasztérképek tervezésekor, ilyen módon egy jól átgondolt szerkesztés eredményeképpen a Föld bármely területének egy másikkal viszonylag könnyű összehasonlítására van mód. A legkisebb a skálán a 24 milliós, amit a kontinenstérképekhez rendeltek, ide értve Antarktikát is. Ezeket követik emelkedő sorrendben a Föld egyes régióinak politikai térképei 12 milliós; majd a térképek zömét adó természetföldrajzi térképek következnek 6 vagy 3 milliós méretarányban annak függvényében, hogy milyen az ábrázolt régió jelentősége. Még nagyobb méretarányú térképeket biztosítottak a legjelentősebb földrajzi területek számára 1 milliós méretarányban, amely lehetővé teszi a nagy részletességű leírást, úgymint: autópályák, 3 útkategória megkülönböztetését, kétfajta vasútvonal, lecsapolócsatornák, közlekedési hálózat, légikikötők, hajózócsatornák, kompok, hidak és alagutak ábrázolását. A legnagyobb méretarányú térképek, mintegy 60 fontos világváros agglomerációs körzetének bemutatását szolgálják; ezeket 300 ezres méretarányban rajzolták meg.

A The International Atlas kivételesen jó egyensúlyt mutat a Föld különböző régióinak kezelésében a majdnem tökéletesen többszöröző, nagyon megfelelően kiválasztott méretarány-sorozattal történő térképi ábrázolása révén. 54 oldalt szántak Észak-Amerika bemutatására, amelyből 41-et az USA 13-at pedig Kanada ábrázolására. Európa térképei 42 oldalt tesznek ki, amelyből a Brit-szigetek egyedül 6-ot foglal el. Közép-Amerikát – ide értve Mexikót és a Karib-térséget – 12 térképoldal fedi le, Dél-Amerikát pedig 17. A SzU-t 18, Ázsiát pedig 44 )(ide értve a Közel- és a Közép-Keletet). Ausztrálázsia 16 oldalnyi, Afrika pedig 26. Az európai Oroszországot (nem a SzU-T?) hozzászámítva a három kontinens – Észak-Amerika, Európa és Ázsia – külön-külön kb. az összes térkép egy-egy ötödét használja. Talán egy kis többlet mutatkozik Észak-Amerikánál a város- és az agglomerációs térképeknél, amelyek 29 oldalnyi anyagából 11 foglalkozik Észak-Amerikával, másként is vizsgálva: a 60-ból 14 várostérkép észak-amerikai. Mindent egybevéve az egyensúly kiváló.

A remekül szerkesztett számítógéppel előállított 195 oldalas névmutató több mint 160 000 címszót tartalmaz. Ebben a lakotthelyeket és a természeti képződményeket pontosan lokalizálják a földrajzi koordináták (szélesség és hosszúság percnyi pontossággal), valamint az oldalszám segítségével. Említésre méltó az olyan történelmi nevek felvétele a névmutatóba, amelyek ma már nem hivatalosak. Másik hasznos és eredeti ötlet olyan speciális jelek használata, amelyek jelzik, hogy az adott név milyen kategóriába tartozó objektumot jelöl, nevezetesen hogy domborzati (hegy-, völgy-, területnév stb.), vízrajzi (folyó, tó stb.) vagy kulturális objektum-e (.....). Az ehhez kapcsolódó jelmagyarázat öt nyelven, minden térképoldalalján megtalálható. Sem népességadat, sem pedig gazetteer-információ nincs a névmutatóban, bár az atlaszban egy más helyen fellelhető egy lakosságszám-táblázat, amely a legfontosabb városok legfrissebb adatait tartalmazza, ide értve minden 50 000 főnél népesebb települést. A könnyű kezelhetőség érdekében abc-be sorolt országokon belül abc-be rendezett településnevek alkotják a táblázatot. Ez azonban szükségessé teszi először a nagy névmutató használatát abban az esetben, ha nem tudjuk, hogy a keresett város mely országban található.

Az atlasz elején részletes tartalomjegyzék (térképfelsorolás) található.