A tájfutótérképek egyik leglényegesebb tényezője a felszín alakja. A szintvonalak helyes használatát, a felszín háromdimenziós képének korrekt visszaadását, az alak és magassági különbségek ábrázolásának fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.

Térképhelyesbítéskor figyelembe kell venni, mennyire azonosítható egy tereptárgy, milyen a növényzet átláthatósága, illetve futhatósága.

A felszín különböző típusai közti határvonalak értékes tájékozódási pontokat kínálnak a térképolvasó számára. Fontos, hogy a térkép ábrázolja a mocsaras területeket, illetve a szilárd talaj határvonalát, a kőmezők széleit és a sziklás terep vetődési vonalait.

A terep futhatósága és átláthatósága befolyásolja az útvonalválasztást és a futási sebességet. Az ezekre a tényezőkre vonatkozó információt a térképen ábrázolni kell úgy, hogy az utakat és ösvényeket osztályozzuk; jelöljük, hogy a mocsarak, vízrajzi objektumok, sziklafalak és bozótosok mennyire áthatolhatóak, bemutatjuk a talajfelszín futhatóságát és a nyílt területek jelenlétét. A növényzet tisztán látható határvonalait szintén jelölni kell, mivel hasznosak a térképolvasásnál.

A térképnek tartalmaznia kell mindazokat a tereptárgyakat, amelyek szembetűnőek a terepen, és amelyek a térképolvasás szempontjából lényegesek. Meg kell kísérelni a helyesbítés során a térkép érthetőségének és olvashatóságának megőrzését, amikor a generalizálás fokát megválasztjuk, pl. az egyes térképjelek minimális mérete legyen összhangban az átlagos emberi látás minimális megkülönböztető képességével.

Ajánlatos a térképnek néhány olyan helynevet ábrázolnia, amely segít a versenyzőnek északra tájolnia a térképét. A neveket nyugatról keletre kell megírni, és úgy elhelyezni, hogy ne fedjenek el fontos tereptárgyakat. Célszerű egyszerű betűtípus használata.

Az északvonalak fekete 0.125-0.175 mm-es vonalak, amelyek a mágneses északi irányba mutatnak. Egymástól való távolságuk a térképen 33.33 mm legyen, ami 500 m-nek felel meg a terepen 1:15 000-es méretarányban. Az északvonalak megszakadhatnak, amennyiben megnehezítik olyan kis tereptárgyakat azonosítását, mint pl. a sziklák, dombok, sziklafalak, patakösszefolyások, ösvényvégek stb. Kivételes esetben 0.175 mm-es kék vonalak is használhatók. (Magyar viszonyok között ajánlatos a kék északvonalak használata, nem annyira a hagyomány, mint inkább a célszerűség miatt: a magyar térképeken sokkal kevesebb kék színű jelet kell alkalmazni, mint feketét.) A térképlap szélei legyenek párhuzamosak a mágneses északi vonalakkal. A mágneses északi irányba mutató nyilak használata is ajánlatos.