A térképértékelés gyakorlatában az interpretáció egyes fázisai egymással igen szoros kapcsolatban állnak - nagyrészt minőségi, részben azonban mennyiségi természetűek.

1. Érzékelés, felismerés, azonosítás. Az interpretáció első, alapvető fázisa egy tárgy vizuális érzékelése (hely, minőség). A térkép struktúrájából adódó ismertető jegyek a különbözőségek felismerésén keresztül, - melyek az egyes ábrázolt jelenségek között fennállnak - az objektum azonosításáig vezetnek. Az érzékelés gyorsasága és megbízhatósága a térképi tartalom sűrűségétől és olvashatóságától, illetve a térképhasználó ismereteitől és gyakorlottságától függ. A hasonló ábrázolások az érzékelést megnehezítik és tévedéseket okozhatnak az azonosításban. A mérendő jelenség pontos meghatározása és azonosítása alapvető a kartometriában, például egy partvonal hosszának meghatározásánál meg kell szabnunk az azonosítás szabályait is (4.1.1.).

2. Számolás, becslés. Lényegében ami beletartozik ebbe a fázisba az része a kartometriának is. Lényege a hasonló (valamilyen szempontból egy csoportba sorolható) objektumok bizonyos mennyiségi jellemzőinek megállapítása vagy közelítő meghatározása. Az eredmény természetesen csak akkor lesz megfelelő, ha a térkép hiánytalanul tartalmazza a szükséges információkat (a méretarány, illetve a generalizálás mértéke alapvető fontosságú ebben a szakaszban, hiszen egyéb tényezők mellett megszabják méréseink pontosságát is).

3. Összehasonlítás. A kartometria szerepe itt is fontos lehet, hiszen a mérések egy részénél nem feltétlenül a mérendő jelenség abszolút meghatározása a lényeges, hanem összehasonlítása más hasonló jelenségekkel. Az összehasonlítás kifejezés az interpretáció folyamatában azonban alapjában más értelemben is használatos: összehasonlítás térkép és valóság, két térkép, illetve térkép és más információhordozó (szöveg, táblázat) között. Ha ugyanarról a területről hasonlítunk össze két térképet, akkor fő célunk a külső megjelenés, az ábrázolási módok összehasonlítása; ha a két térkép különböző tematikájú, akkor különféle korrelációs elemzéseket végezhetünk. Az egyéb információhordozókkal való összehasonlítás célja a térbeli kapcsolatok világosabb megjelenítése, illetve a térképen megjelenített adatok részletes megismerése.

4. Értelmezés. Az interpretáció legfontosabb része, mely komoly szellemi erőfeszítést igényel. A térképolvasás és az interpretáció szinte teljesen azonos fogalmak: a köztük lévő különbség legfeljebb annyi, hogy az értelmezés a térképolvasás folyamatában kevésbé jelentős. Az értelmezés egyrészt valamilyen speciális célból végzett analízis, annak kísérlete, hogy a kartográfiai ábrázolásokból további információkat nyerjünk, másrészt az így nyert információk szintézise. Jó példa az értelmezésre például a kisebb méretarányú topográfiai térképekhez készített országismereti, tájismereti leírás. Ebben az utolsó szakaszban a kartometriai információk már csak kis szerepet játszanak [4], [15], [23].

© Zentai László

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!