A fogságból hazatérve szeptemberben már leérettségizik, majd kiegészítő érettségit tesz latinból. Az 1921/22-es tanévre beiratkozik a budapesti "M.kir. Egyetem Közgazdaságtudományi Karára". Akkor még egyáltalán nem voltak elkülönítve a közgazdaságtudományok és a bölcseletiek, mint napjainkban. Így Irmédi-Molnár László egyetemi leckekönyvéből az tűnik ki⁸, hogy néhány közgazdasági tárgyon kívül bőven hallgatott magyar irodalmi, történelmi és földrajzi tárgyakat, többek között Szinnyei Józsefnél, Riedl Frigyesnél, Domanovszky Sándornál, Cholnoky Jenőnél. Gyarapítja továbbá német, orosz és japán nyelvtudását.

Úgy látja, hogy a kereskedelmi tárgyaknál érdekesebbek a földtudományiak, különösen Cholnoky Jenő előadásait tartja megkapóaknak. Emiatt az 1922/23-as tanévben átiratkozik a "Budapesti Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem" bölcsésztudományi karára.

Ebben a tanévben Cholnoki mellett Ballagi Aladárt (Újkori történelem), Hóman Bálintot (XII. századi magyar történet), Angyal Dávidot (Az abszolutizmus és a kiegyezés kora), Haltenberger Mihályt, Papp Károlyt (Földtan), ifj. Lóczy Lajost (Tektonikai geológia) hallgatja. Ezek mellett tanulmányai keretében ismerkedik pedagógiával, filozófiával, ókori történelemmel, szinte szívja magába az ismereteket. Széles érdeklődése kiterjed a japán nyelvre és irodalomra is, melyben Tamaya Koichi professzor tanítványa.

Az 1923/24-es tanévben folytatja az előzőeket, ismerkedik még az oszmán-török és a kínai nyelvvel, az ókori keleti népek történelmével (Mahler Edénél). Jelesnél rosszabb érdemjegyű kollokviuma nincs is, majd abszolutóriumot szerez.

Vég- és doktori szigorlatot tesz földrajzból, földtanból és kozmográfiából, s elnyeri a bölcsészettudomány egyetemi doktora címet⁹ (diplomájának száma 1006/ 1924. Kelte 1924. június 21 ).

Még be sem fejezi tanulmányait, 1924. június 1-től mint műszaki tisztviselőt a Magyar Földrajzi Intézet alkalmazza.

Akkoriban a Kogutowicz Manó által alapított Magyar Földrajzi Intézet az V.ker. Újpesti rakpart 2.sz. alatt működött, ide került friss diplomával Irmédi-Molnár László. Itt térképszerkesztési, térképtervezési, valamint terepfelmérési munkákat végzett. Részt vett a Debes-féle világatlasz "magyarításában" és a Cholnoky-féle iskolai atlasz térképvetületeinek szerkesztésében.

Igen sokfajta munkát bíztak rá, többek között Budapest várostérképének helyesbítését. Ránk maradt 1925. május 12-i keltezéssel a Magyar Földrajzi Intézet igazolása arról, hogy Irmédi-Molnár László Budapest térképe reambulációját végzi. Ezt nagy hozzáértéssel és megelégedésre végezhette, mert két évvel később is rábíznak ilyen feladatot, 1927-ben az Intézet a Fővárosi Kertészeti Igazgatóságtól kéri, hogy támogassák őt, illetve a városligetet ábrázoló térképüket bocsássák Irmédi-Molnár László rendelkezésére, mert "a Magyar Földrajzi Intézet Budapest székesfőváros 1:25 000 méretű térképét új kiadásban átjavítva jelenteti meg."

Itteni működése alapozza meg azt is, hogy 1938-1945 között résztvesz a Magyar Földrajzi Társaság helynév bizottságában.

Erre az időszakra esik Irmédi-Molnár László fontos családi eseménye, házasságkötése dr. Póra Edittel, Póra Ferenc középiskolai igazgató leányával. Az ifjú feleség is bölcsészdoktori oklevéllel rendelkezett, és irodalmi munkássága, továbbá több keleti nyelvben való jártassága alapján elnyerte a Keleti Kereskedelmi Akadémia oklevelét is. Munkatársa volt a Körösi-Csoma Archívum tudományos folyóiratnak. Irmédi-Molnár László azt írja róla 1930-ban: "Feleségemmel 1924-ben léptem házasságra¹⁰ s azóta a legboldogabb családi életet éljük; feleségem nemcsak élettársam, hanem segítő munkatársam is, mire őt egyetemi tanulmányain kívül gazdag nyelvismeretei is képessé teszik."¹¹

1927. szeptember 1-től Kogutowicz Károly, a szegedi Ferenc József Tudományegyetem professzora és a Magyar Földrajzi Intézet vezetője meghívja Irmédi-Molnár Lászlót tanársegédnek. Kogutowicz maga is nagyszámú iskolai atlasz szerzője, 1923- tól volt a Kolozsvárról áttelepült szegedi egyetem általa szervezett Általános és összehasonlító földrajz tanszék nyilvános rendes tanára. Irmédi-Molnár László azt remélte, hogy tudását és munkásságát a tanszéken alaposan kibővítheti.

Itteni működését ez időszakban megjelent cikkeiből (B. melléklet) követhetjük nyomon. Különösen sokat foglalkozott Szeged környékének földrajzi vonatkozásaival, elsősorban a Fehér-tóval.

Szegeden feladata a földrajz szakos hallgatóság gyakorlati kiképzése volt, mely kiképzés főleg a térképolvasás, térképvetületek szerkesztése és a csillagászati földrajz alapelemeinek anyagát ölelte fel. "A geográfiában különösen két témakörben specializálódtam és pedig a/ a geomorfológiában és b/ a kartográfiában" - írja 1930 körüli önéletrajzában.

Nyaranta sem pihen, az iskolai szünetben az Állami Térképészet nyári egyhónapos felmérési tanfolyamait hallgatta.

Gazdasági földrajzi témájú cikke is jelent meg, eléggé speciális területre, a dohánytermesztésre vonatkozóan. Már ekkor kezdett foglalkozni térképtörténettel, közelebbről a Temesköz térképezésével. Ugyancsak történetileg érdekelte a szegedi körbástya helyzete és szerepe a magasságmérésekben, melyről 1963-ban cikke is jelent meg.

Valószínűleg Szegedről fakad Tóth Ágoston iránti érdeklődése, Kogutowicztól, aki 1918-ban "Egy elfelejtett könyv és szerzője" c. írásában említi a neves térképészt.¹²

Tanársegédi pályája során kap áttekintést a földrajzról és szerez tapasztalatokat a pedagógia alkalmazásában. A mindenképpen hasznosnak tekinthető életszakasz azzal ér véget, hogy Cholnoky és Kogutowicz érdekeinek ütközőpontjába kerül és 1930. augusztus 31-ével elhagyja a tanszéket és Szegedet.

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!