A világháború
hadieseményei, különösen az oroszok galíciai
betörése egyre jobban ránehezedett az országra,
Irmédi-Molnár Lászlót besorozzák,
1915 május 15-én bevonul. Leteszi a katonai esküt
és megkezdi katonai szolgálatát - egy szolgálati
időkimutatás4 szerint - a M. kir. Kassai 9. Népfölkelő
Gyalog Ezred I., majd II. pótszázadában.
Augusztusban elvégzi a tiszti iskolát, 1915 november
1-jétől tartalékos zászlós
és már 1915 december 1-jén szakaszparancsnokként
az orosz fronton harcol. Itteni tiszttársai közül
említhető Szilassy József százados és Huszár Hugó százados, akik
fronttevékenységét később igazolták.
1916. június 15-én
a galíciai Sztrij (Strypa) falu mellett sebesülten
orosz hadifogságba kerül Az iskolai évkönyv5 szerint "Molnár László... 1915 decembere
óta az északi harctéren küzdött.
1916 júniusában sebesülten orosz fogságba
került. Most Wladiwostokban van." E város melletti
Razdolnojéban éri az orosz forradalom. Ekkor - úgy
tűnik - haza indulhatnak, közben azonban még
Ivanovo, Moszkva, Habarovszk körzetében és
más helyeken marasztalták őket. Kolcsak-féle
támadás, a belső harcok közepette Krasznojarszkba
szállítják.6 Hivatalos okmányai, a
"Hazatért hadifoglyok bemutató lapja és
egyszersmind leszerelési igazolványa" szerint
is (kiállítva Csót, 1920. július 4.)
a krasznojarszki hadifogolytáborban volt. (Krasznojarszk
dél-Szibériában, a Jenyiszej partján
fekszik a 93° keleti hosszúságon és
az 56° északi szélességen). Itt szénbányában
dolgozott előbb mint vájár, majd mint lámpakarbantartó.
Ezen hadifogolytáborok
egyikében volt akkoriban Gyóni Géza költő is, aki ott halt meg 1917. június 25-én
tífuszban.
"A Krasznojarszkban
töltött hosszú fogság alatt több
kiváló magyar geodétával, közöttük
Klipp Alajossal, Hanuszek Jánossal, Illés Istvánnal
ismerkedett meg. Részt vett a két háromszögelő
mérnök által indított geodéziai
tanfolyamon. Az itt szerzett ismeretek is segítették
szerencsés szökését. Mongólián
és Kínán keresztül, egész Ázsiát
megkerülve, Aden és Athén érintésével
érkezett haza " - írja erről az időszakról
Bendefy László7.
Ő maga "Négy
év a Szibériai vasút mentén"
címmel regényszerűen feldolgozta fogságát,
amely az Ifjúság és Élet c. ifjúsági lapban 30 folytatásban jelent meg
(1941-42-ben).
A fiatalkori hadifogság újabb törést jelentett Irmédi-Molnár László életében. Szinte kalandosnak mondható hazatérése is mutatja azonban, hogy mennyire úrrá tudott lenni a nehézségeken, meg tudott birkózni a nem várt eseményekkel és ki tudott lábalni a sokszor életveszélyes helyzetekből. Minderre csak lelkileg szilárd jellemű és testileg is erős alkatú férfi volt képes. Irmédi-Molnár László képes volt erre.