Irmédi-Molnár László
térképész professzor élete és munkássága
1. INDÍTTATÁS

Minden ember életében meghatározó szerepet játszik a szülői ház. Nemcsak a gyermekkor számos benyomása, az érdeklődésre kapott válaszok és a környezet romantikája, hanem a generációkon keresztül felhalmozódott ismeret, a családi légkör és a géneken át kapott örökség is. Különösen így van ez az értelmiségi családoknál, ahol a vagyon ügyei nem olyan meghatározóak és a hangsúly a szellemieken, a humanisztikus és a természet nyújtotta értékeken van. Irmédi Molnár László családjában legalábbis így volt.

A hivatalos családi iratok Molnár ágon nemességet mutatnak. Irmédi-Molnár László dédapja, Molnár Adalbert (1764-1839) és dédanyja Bertalan Teréz (1780-1842) házasságkötési anyakönyvi levelén, - akik Galántán kötöttek házasságot - a dédapa neve előtt a "nobilis" szó szerepel. Vagyonuk alig lehetett, mert Molnár Adalbert mások birtokán vállalt munkát, Somogy megyében, a göllei uradalomban tiszttartóságot. Itt született Irmédi-Molnár László nagyapja, Molnár László (1810-1880), akiről azt tudjuk1, hogy a veszprémi gimnázium eminens tanulója volt és vagyontalan. Foglalkozására nézve a Somogy megyei Segesden jegyző, majd Felsősegesden közjegyző volt. Előtte Széchenyi István gazdaságában számadó-írnokként dolgozott, ahonnan a Somogy megyei jegyzői hivatalba került (először napidíjas) írnoknak. E szerény fizetéséből él és vészeli át a Bach-korszak nehézségeit, de taníttatja fiait, az idősebbet, Bélát (Irmédi-Molnár László édesatyját) Keszthelyen a Gazdasági Tanintézetben, a fiatalabbat Nagykanizsán. Felesége, aki 1829-ben született, Wildmann (Vildmannak is írták) Mária, Wildmann Vencel erdőmester leánya volt, négy gyermeknek adott életet. Molnár László - a nagyapa - levelezése azt mutatja, hogy a megyei adminisztratív munkákban jártas, a megyei (alispáni) ügyeket ismerő tisztviselő volt. Özvegyére és az azzal élő leányára azonban semmit sem tudott hagyni, azok ugyanis az uradalom (a Széchenyiek) támogatására szorultak.

Többet tudhatunk meg Irmédi-Molnár László édesapjáról, Molnár Béla László Andrásról 2. ő 1879-ben fejezte be három éves tanulmányait a keszthelyi M.Kir. Gazdasági Tanintézetben. 1880-1882 között gr. Apponyi Sándor kölesdi (Tolna vármegye) birtokán dolgozott mint okl. segédtiszt. Ekkor besorozzák, elvégzi a Ludovika Akadémián a tisztképző tanfolyamot, 1883 végén hadnagyi rangot kap és élelmezési tiszt lesz. Többször kéri felmentését, hogy a polgári életben folytassa munkáját. 1891-1906 között fontos állást kap, elvállalja a 3200 kataszteri holdas Fernbach Antal-féle birtok intézőségét Temerinben (Bács-Bodrog vármegye). Itt köt házasságot is, feleségül veszi a temesvári születésű Tost Vilmát. Gyermekük, Irmédi-Molnár László itt, az antalházi intézői lakban született meg 1895 október 17-én. Hárman voltak testvérek, egyikük MÁV mérnök, másikuk postatiszt lett.

Molnár Béláról még annyit, hogy 1908-ban a Gazdák Biztosító Szövetkezetéhez Budapestre hívják meg, ahol felügyelői állást töltött be 1913-ig. Munkásságáról Temerinben és később a fővárosban is nagy elismeréssel voltak. Megtalálható az uradalomból kapott ajánlólevele3, amelyben özv. Fernbach Antalné a következőkkel ajánlja Molnár Bélát: "Miután uradalmamat...bérbe adtam, állásától önként megvált, mint buzgó haladni vágyó, önérzetes, szakmáját szerető, elméletileg és gyakorlatilag képzett tisztviselőt bárkinek is a legmelegebben ajánlhatom".

1918-tól Molnár Béla felhasználva élelmezési tiszti ismereteit és gyakorlatát, a hadsereg ellátását is biztosító Országos Sertésforgalmi irodánál, majd a Hadi Termény Rt keretében fejt ki munkásságot.

Előbbiek mutatják, hogy Irmédi-Molnár László sokat örökölt elődeitől: kitartást, szorgalmat, küzdeni tudást, hajlamot a gazdálkodásra, szervezőkészséget, emberekkel való kapcsolattartást, fogékonyságot a közügyek iránt, katonai erényeket, a természet, a föld és a haza szeretetét, sok mindent, csak vagyont nem. Előbbiek azonban ez bizonyosodott be - többet értek, többet jelentettek mint a földek holdjai. Kövessük nyomon, hogyan bontakozott ki mindez Irmédi-Molnár László számos megpróbáltatást, törést is hordozó életében.

Legkisebb gyermekkorában Temerin, az Antalházi uradalom konszolidált viszonyokat jelentett számára. A ferencjózsefi békeidők közepén vagyunk, a Bácskában, ahol sok minden adott volt ahhoz, hogy gondtalan gyermekkora legyen. Temerin a századforduló idején 8-10 ezer közötti lélekszámú magyar és német lakosú község volt az újvidéki járásban. A temeriniek nagyon ápolták a néprajzi hagyományokat, főként az Illés-napi ünnepi szokásokat. - Lászlót 1901-ben íratják be a temerini nyilvános népiskola első osztályába, ahol az első öt osztályt végezte.

Közben elhunyt Fernbach Antal, az uradalom tulajdonosa és annak említett özvegye kisebb tagokban kívánta hasznosíttatni birtokát. Molnár Béla kénytelen volt más állás után nézni. Kapcsolatai a főváros felé irányították, az európai malomipar központjába. A család 1906-ban Budapestre költözik. A kis László 1906 őszén a VII. kerületi Külső M.kir. Állami Főgymnasium tanulója lett.

Az első törés Irmédi-Molnár László életében ekkor következik be, amikor nyilván a vidéki és a fővárosi iskolák nívókülönbsége miatt nehéz volt az átállás a pesti gimnázium szintjére és nem sikerül befejeznie ezt a tanévet, pedig Temerinben tiszta kitűnő tanuló volt. Ezért 1907-ben át is íratják a Budapest VII. ker. Dob utcai (ma Kertész utca) polgári fiúiskola első osztályába.

Ezek az évek nem kedvezőek számára. 1911-ben elveszti édesanyját, akiről nem tudjuk, előtte mennyit betegeskedett. A körülmények igen megviselték az ifjú embert, de akaratereje révén túljutott a sok nehézségen. (Édesapja újra nősült, Lázár Franciskával lépett házasságra, esküvőjük időpontja nem ismeretes.)

Az 1912/13-as tanévben Budapesten, a II. ker. Állami Főreáliskola 5. osztályosa lett és németül, franciául tanul. Ekkor már az I. ker. Budafoki út 16. IV. emelet 6-ban laktak. Ugyanitt végzi a hatodik és hetedik osztályt.

Fontos dátum életében az 1915. március 24. Ekkor zárja a hetedik osztályt, s közvetlenül beleszól életébe a háború. A 20 éves ifjút május 15-én már a kassai lakta nyában találjuk. Több év telik el, mire magánúton elvégezheti a nyolcadikat és leérettségizhet. Elégséges érettségi bizonyítványa 1920. szeptember 11-én kelt és a Budapest VI. ker. Állami Főreáliskola pecsétjét viseli. 1921-ben külön érettségit tesz latinból, 1922-ben pedig görögből.

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!