Nem mindegyik ide tartozó módszernek van igazán komoly kartometriai jelentősége, bár elvileg mindegyikük használható hosszmérésre. A módszerekben közös, hogy a mérést (kísérletet) többször el kell végezni; általában elmondható, hogy annál pontosabb a kapott eredmény, minél több kísérletet végzünk.
Véleményem szerint a valószínűségi módszerek, Håkanson igen jól kidolgozott CTP módszerétől eltekintve, inkább matematikailag érdekesek, semmint alkalmazott kartometriai módszerek.