Míg az előző két módszer kifejezetten kanyargós vonalak mérésére alkalmas (egyenesek mérése kerülendő), addig ez a módszer egyenesek és sokszögvonalak hosszának megállapítására alkalmas.
Mivel itt már nem konkrét mérésről, hanem számításról van szó, a módszer pontossága független a mérést végző személytől, csak az alábbi tényezők függvénye:

• a felhasznált, illetve leolvasott pontok koordinátáinak pontossága,
• a számítási eljárás kerekítési hibái.

Ha a mérendő vonal leírható egy f(x) függvénnyel, akkor a vonal hossza:

Ez a képlet természetesen már főleg nem egyenes szakaszok hosszának kiszámítására szolgál. A kartográfiában azonban legfeljebb fokhálózati vonalak hosszának meghatározására alkalmazható, illetve más módszerek pontosságának ellenőrzésére szolgáló mérések során célszerű egy megfelelően "kanyargós" függvényt (sin x⁴) választani és annak hosszát egy adott intervallumban a fenti képlettel pontosan meg lehet határozni.

Ha a két pont egymástól igen távol van a Földön (például egy kisméretarányú térkép esetén), akkor már nem hagyható figyelmen kívül a Föld görbülete. Az A(_A, _A) és B(_B, _B) közötti távolság, ahol és a pontok földrajzi koordinátái:

l_AB = Rˇz, ahol R a Föld sugara és

© Zentai László

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!