Egyenes szakaszok mérésének legegyszerűbb módja a vonalzóval való mérés. A mérés pontossága, adott hosszúságú vonalzó esetén független a vonal hosszától, értéke - megfelelően pontos 1 mm-es beosztású acélvonalzó esetén - ± 0.14 mm. Ez tulajdonképpen nem más mint a leolvasás rendszeres hibája. Ha a mérendő egyenes szakasz hosszabb, mint az acélvonalzó, akkor a mérést csak több lépésben tudjuk elvégezni s ez megtöbbszörözi a rendszeres hiba nagyságát, sőt további hibaforrásként léphet fel az egyenes szakasz több részre osztásakor elkerülhetetlenül fellépő hiba is. A topográfiai térképek méretéből adódik, hogy egy kb. 80 cm hosszú acélvonalzó használata esetén ez az utóbbi hiba már nem fordul elő. Fa-, vagy műanyagvonalzó a gyártási pontatlanságok, illetve a nem megfelelő mérettartás miatt (vetemedés, stb.) precíz mérésre nem alkalmas.

Elvében hasonló, de külsejében már inkább a következő csoporthoz hasonló a rúdkörző (beam compass), mely eszköz egyesíti a vonalzós és az osztókörzős mérési eljárások előnyeit. Tulajdonképpen nem más, mint egy hosszú, merev rúd, amelyre a rúd tengelyére merőlegesen két körzőhegyet szereltek, melyek akár nagyon finoman is állíthatók. A két körzőheggyel kell kijelölni a mérendő szakasz két végpontját. Pontosabb, mint az osztókörzős módszer, mert a körző hegyei merőlegesek a papírra, könnyebb a kezdő- és végpont megjelölése. Azonban a rúd esetleges flexibilitása, kisebb torzulásai miatt kissé pontatlanabb, mint a vonalzós mérés. Egy lépésben max. 800-1000 mm hossz mérhető a rúdkörzővel. Főleg a hálózati vonalak, alappontok pontosságának ellenőrzésekor használatos. A végpontok megjelölésének pontossága ± 0.24 mm, a rúd flexibilitása miatti rendszeres hiba a mért vonal hosszával növekszik [36].
Egyenes szakaszok hosszának megállapítására - ha a vonal végpontjainak koordinátáit nem ismerjük - a leggyorsabb és elegendően pontos eljárás az acélvonalzós mérés.

© Zentai László

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!