A nyomtatás folyamata során a térkép pontossága tovább csökken, főleg a nyomtatáshoz használt papír minősége miatt. A műveletek első fázisa a tisztázati rajzok alapján a nyomólemezek elkészítése (színenként). Ez a reprodukciós eljárás (ha a rajz és a nyomtatott térkép méretaránya megegyezik) általában csak érintkező (kontakt) másolások sorozata, méretváltozás csak technológiai hiba esetén lép fel. Többszínű térképek készítésénél a hibalehetőség nagyobb, hiszen az egyes nyomólemezek egymástól függetlenül készülnek. A nyomólemezek anyagának (cink, alumínium) hőtágulási tényezője elhanyagolhatóan kicsi (1 °C hőmérséklet változás csak századmilliméteres nagyságrendű méretváltozást okoz).
Ennél jóval nagyobb mértékű és jelentőségű a térképpapír méretváltozása. A papír érzékeny a nedvességre, sokkal jobban mint például a hőmérséklet vagy a nyomás megváltozására. Normális körülmények között, mikor 18-20 °C mellett a relatív páratartalom 50-55 %, a papír nedvességtartalma 6-7 % (a teljes súlyra) vonatkozóan, melyet a rostok mechanikusan, illetve vegyileg kötnek meg. A páratartalom növekedésével a papír egyre több nedvességet szív magába és kiterjed; ha a páratartalom csökken, a papír is lead a nedvességtartalmából és összezsugorodik. A tágulás és a zsugorodás mértéke azonban nem azonos, a zsugorodás mértéke kisebb, mint a növekedésé, de ezen belül még irányonként sem azonos mértékű a méretváltozás: szálirányban stabilabb a papír. Kézi merítésű papírnál nincs szálirány, ott viszonylag homogén a torzulás. Léteznek műanyag alapú, rendkívüli mérettartású térképpapírok is (artosyl, sintosyl), de magas áruk miatt csak ritkán használják őket. A papír méretváltozása bonyolult folyamat, mely gyakran szabálytalan, lokális torzulásokat okoz. A modern offszetnyomáshoz használatos papírral kapcsolatban alapvető követelmény a viszonylagos méretállandóság, hiszen ez fontos a színek illesztésénél.
A papírgyártók és a nyomdák szigorú megelőző intézkedései ellenére is gyakorlatilag elkerülhetetlen bizonyos méretváltozás a nyomtatási folyamat során a nedvesség változása, illetve kisebb mértékben a mechanikai nyomás következtében. A nyomás pillanatában a papír nedves és meleg, a nyúlás mértéke szálirányban 1.5 %, keresztirányban 2.5 %. A papír viszonylag nagymértékű méretváltozása még az egyszínű térképek esetében is felfedezhető közvetlenül a nyomás után, de a színek (nyomólemezek) számának növekedésekor a méretváltozás miatt egyre nehezebb az illesztés. A helytelen illesztés (lelkiismeretes gépmestert feltételezve) a papírdeformáció egyik jelzője s tovább csökkenti a pontosságot.
A színes illesztőjelek pontatlansága azonban nem mutatja a deformáció teljes mértékét. Kevésbé ismert az a papírdeformáció, melyet a nem megfelelő tárolás vagy kezelés okozhat, ez azonban gyakran tekintélyes mértékű lehet. Igényes hossz- vagy területmérésnél ajánlatos lehet az adott papírfajta tulajdonságait figyelembevevő korrekció [28], [51].
2.4. ábra A papír méretváltozása a relatív páratartalom függvényében.
A különféle forrásból adódó torzulások, figyelembe véve a hibák akkumulálódását is, a következő táblázatban foglalhatók össze [36]:
Az előállítás fázisa | Legjobb érték (mm) | Legrosszabb érték (mm) |
---|---|---|
Sztereofotogrammetria | ± 0.01 | ± 0.32 |
Részletes felmérés | ± 0.15 | ± 0.44 |
Szerkesztés | ± 0.33 | ± 0.54 |
Tisztázati rajz | ± 0.33 | ± 0.57 |
Nyomólemez (egyszínű térkép) | ± 0.38 | ± 0.67 |
Színes térkép | ± 0.42 | ± 0.73 |