1. A térképkészítés szerkesztési fázisának hordozóanyaga valamilyen mérettartó műanyag alapú fólia. A PVC alapú Astralont, illetve a poliészter alapú Hostaphant összehasonlítva ebből a szempontból megállapítható az Astralon méretváltozását a hőmérséklet, míg a Hostaphanét a relatív páratartalom befolyásolja jelentősebben. A méretváltozás mértéke azonban mindkét fóliánál 1 °C hőmérséklet változás, illetve 1 % relatív páratartalom változás esetén is csak 10^-5 nagyságrendű [56].
2. A rajzolásból (karcolásból), illetve az esetleges fényképészeti kicsinyítésből adódó helyzeti pontatlanság ± 0.15-0.3 mm (1:25000-1:100000). Ennél kisebb méretarányban már alapvetően mások a szerkesztési eljárások s ezek másképpen hatnak a pontosságra.
3. Komolyabb, nehezebben megfogható probléma a generalizálás hatása. A térképi méréseknél mindig feltehető a kérdés, mekkora befolyása van mérési eredményeinkre a térképi tartalom hét alapelv szerinti generalizáltságának [25].

2.2. ábra A generalizálás alapszabályai.

Az eddigi legaprólékosabb vizsgálatok a következő eredményekre vezettek [51]:

• az alappontok helyzetére nincs hatással a generalizálás, mivel ezeket egzakt módon szerkesztik fel,
• bizonyos objektumok szisztematikusan elmozdulnak, hogy kapcsolatuk a környező tereptárgyakkal egyértelmű legyen,
• 1 : 25 000-nél nagyobb méretarányban a generalizálás hatása kartometriai szempontból elenyésző, szinte észrevehetetlen,
• 1 : 100 000 méretarányig, ami a pontos kartometriai mérések határának tekinthető az objektumok helyzeti hibája már kimutatható, de más hibaforrásokhoz (pl. papírtorzulás) viszonyítva nem számottevők,
• a generalizálás hatása matematikailag nem definiálható, ez a hatás egyszerűbben kiküszöbölhető nagyobb méretarány használatával.

© Zentai László

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!