Mielőtt részletesen megvizsgálnánk az egyes mérési módszereket, tekintsük át a méréseink eredményét, pontosságát befolyásoló tényezőket, melyek egymástól függetlenül vagy együtt is kifejthetik hatásukat:

• a közvetítő eszköz, a térkép (esetleg más hordozó)
• a mérési eljárás
• a mérést végző személye.

1. Bármely mérési eljárás hibákkal terhelt és a valódi érték igazából sosem tudható meg. Ez a tétel tulajdonképpen nem csupán a kartometriai mérésekre vonatkozik. A legtöbb amit tehetünk, hogy megkíséreljük a durva hibák kiküszöbölését, vagyis azokat a tévedéseket, amelyeket a műszer kezelője követhet el. Ennek legegyszerűbb módja a mérések egymástól független megismétlése. Meg kell kísérelnünk a rendszeres hibák csökkentését is a műszerek gondos kalibrálása révén. Végül a megmaradó véletlen hibák esetében abban bízhatunk, hogy ezek tájékoztatnak minket méréseink szabatosságát illetően s így bizonyos valószínűségi becslést szolgáltatnak az eredmények pontosságát illetően.
2. A legtöbb kartometriai mérés célja az összehasonlítás más hasonló jellegű mérés eredményeivel, azaz csak ritkán maga a megmért mennyiség az, amelyre a végső vizsgálat szempontjából szükségünk van.
3. Általánosságban elmondható, hogy pontos kartometriai méréseket csak igen lassú és fárasztó munka árán végezhetünk.
4. Még az a munka is, amelyet valamely konkrét eljárás szabatosságának az igazolására végeztek, rendszerint egy kisméretű mintán alapszik. Az adatok redukálásánál tehát általában csak azokat a statisztikai eljárásokat lehet alkalmazni, amelyek a kisméretű mintákra vonatkoznak. Igazán nagyméretű mintákkal talán csak Kishimoto méréseinél találkozhatunk [24].
5. Az ugyanazon jelenség (hossz, terület) mérésére szolgáló különféle eljárások nem egyformán szabatosak és alkalmazhatóságuk nem független a mérendő jelenség természetétől.

© Zentai László

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!