Figyelmen kívül hagyva, hogy a térképek és a légifényképek, űrfotók geometriája eltérő ezentúl csak a térképen végzett mérésekkel foglalkozunk, mivel ezek jelentősége a nagyobb.
Alapvető kiindulási tétel, hogy mérésekre igazán csak a topográfiai térképek alkalmasak, mert ezek elsődleges célja a terepen való tájékozódás lehetővé tétele, a terep minél pontosabb visszaadása. A leképezésnek a topográfiai térképeknél igen szigorú pontossági követelményeket kell kielégítenie, mert csak ez teszi lehetővé számunkra a pontos mérések elvégzését. Megjegyzendő, hogy a tematikus térképeken is szükséges lehet kartometriai méréseket végezni, melyek tárgya a tematikus tartalom maga (nem állnak rendelkezésünkre a tematikus térkép alapjául szolgáló adatok, táblázatok) [54].

A térképészek elsődleges célja a minél pontosabb térkép előállítása. A pontosságról az egyszerű felhasználó úgy hiszi, hogy a térkép akkor nagyon pontos, ha az általa keresett objektumot megtalálja rajta. Valószínű, hogy a térkép pontosságáról alkotott elképzelések eltérnek egy földmérő, egy fotogramméter ill. egy egyszerű felhasználó esetében. Amíg nem határozzuk meg a pontosság különféle aspektusait, maga a kifejezés jelentése sem tisztázott. Jellemző a problémára, hogy míg a magyarban tulajdonképpen csak a "pontosság" kifejezés használatos, addig az angol három fogalmat is használ az idevágó irodalmakban (precision, accuracy, correctness). A térkép pontosságának számszerű kifejezésére különféle eljárások születtek, melyek tartalma röviden úgy definiálható, mint a térképi részletek közelsége valódi terepi helyükhöz [40], [48].

A pontosság egyik matematikai képletekkel ki nem fejezhető tényezője a minőségi pontosság, a térkép által leképezett valóság helyzethűségét, az információk korrekt térbeli reprezentálását jelenti. Ebből a szempontból akár egy szabadkézi vázlat is lehet pontos, ha az ábrázolt jelenségek relatív helyzete megfelelő. Mai topográfiai térképeink a legkomolyabb pontossági követelményeket is kielégítik (legalábbis deklarálnak ilyen szigorú pontossági követelményeket), a minőségi információk hibái - kartometriai szempontból - elhanyagolhatók [31], [44].

A pontosság másik összetevője a mennyiségi pontosság már sokkal nagyobb jelentőséggel bír. Szigorú értelemben, legalábbis a matematikai statisztikában a "pontosság" kifejezés csak a mennyiségi aspektusra vonatkozik és úgy definiálható, mint a valósággal való egyezés mértéke. Sajnos a magyar nyelvben egyedül a hiba szó használatos a tudományos életben a pontatlanság jelzésére, míg például az angol nyelvű szakirodalomban a "mistake" kifejezés olyan minőségi hibákat jelöl, melyek kiküszöbölhetők ismételt ellenőrzéssel, az "error" pedig a mérési folyamatokból származó információk hibáira utal (a matematikában tulajdonképpen csak ez utóbbit használják).

A térképi információ jórészt csak nyomtatott formában, mint térképlap hozzáférhető a felhasználó számára. Ez szükségszerűen azt jelenti, hogy meg kell különböztetnünk a kvantitatív pontosság összetevőit a térkép-előállítás különféle folyamataiban.

© Zentai László

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!