A terminológiai
és nómenklatúrabeli összhang csak a földrajzi nevek utótagjának helyes
kiválasztását biztosítja. Ezen kívül az előtagok vagy megkülönböztető
elemek helyes megállapításának kérdése is figyelmet érdemel.
Mielőtt a
kérdés vizsgálatába mélyednék, hangsúlyoznom kell azt, hogy a földrajzi
nevekkel kapcsolatban használt elő- és utótag fogalmak csak a magyar nevek
esetében egyértelműek. Nyelvünkben ugyanis a földrajzi név
egyediesítő, megkülönböztető elemei mindig a név első részét
alkotják, azaz előtagok. Minden esetben ezt követi a földrajzi köznévi rész
— az utótag. (Számos idegen nyelvben azonban az egyediesítő,
megkülönböztető elem(ek) és a földrajzi köznév néven belüli elhelyezkedése
vagylagos — bármelyik állhat a név elején és végén is —, illetve a köznév áll a
név elején.)
A magyar nyelvben a földrajzi
köznévi utótag nélküli ún. hiányos nevek
sem jelentenek kivételt a fenti szabály alól: Duna, Balaton, Bakony stb. Ezekben az esetekben a köznévnek
(utótagnak) megfelelő földrajzi fogalom állhat a név után — Duna folyam, Balaton tó, Bakony
hegység — segítve az értelmezést, de mivel nem része a névnek, kötőjel
nélkül követi azt. Az ilyen nevek egy része nem más, mint tulajdonnévvé vált
földrajzi köznév. Ismert magyar példák: Fertő,
Séd, Bükk stb. Nyelvünkben azonban a név részeként ezek nem kapnak
határozott névelőt, mint pl. az angolban: The Gully, csupán a nagy kezdőbetű utal arra, hogy arról
a bizonyos Bükkről vagy Sédről van szó a többi -bükk
és -séd
közül.
Minden különösebb
elemzés és kommentár nélkül a 4-VII. táblázatban
összefoglalom azt a magyar történeti névanyagot, amellyel a Nagy világatlasz
megjelenését megelőző időszakban a földtudományokat
művelők, illetve az igazán érdeklődő nagyközönség
„hivatalosan” (értem ezen az oktatást) megismerkedhetett. (Természetesen
kizárólag a tengerfenék-domborzat neveire gondolok.) Ezt az ismeretanyagot a
tudományos és/vagy az ismeretterjesztő folyóiratok cikkeiből
egészíthették ki az érdeklődők az 1985-öt megelőző
időszakban.
A táblázat első oszlopa a
„hőskort” idézi, amikor még tengerünk lévén a kor színvonalával lépést
tartott a magyar tengerkutatás és az ezzel foglalkozó szakirodalom;
1912-ből, mely év éppen megelőzte az első és utolsó magyar Adria expedíciót (a korábbi
osztrák—magyar kutatásokat nem számítva).
A táblázat további oszlopai a
szerzők szakmai „becsületének” tanúbizonyságai. A második oszlopban az
1952-ben Bulla Béla szerkesztésében megjelent „Általános természeti
földrajz", egyetemi tankönyv I. kötetében „A víz természeti földrajza”
című — Kéz Andor által írt — fejezetéből származó térképek; a
harmadik oszlopban a Tasnádi Kubacska András szerkesztette, 1960-ban megjelent
„A Föld” című ismeretterjesztő munka Koch Nándor tollából származó „A
tenger” fejezete ábráinak névanyaga. A negyedik oszlop Haltenberger Mihály
1965-ben megjelent kiváló munkája, a „Tengerészeti földrajz” ábráinak; míg az
ötödik a Szabó László szerkesztette „Általános természeti földrajz",
ugyancsak általa — Udvarhelyi Károly nyomán — írt, „A víz földrajza” c. fejezet
ábrájának (mert csak az Atlanti-óceánról van ilyen!) neveit tartalmazza. A
hatodik oszlopban Kurucz Andor „Tengerek földrajza” című munkájának
névanyaga szerepel.
A Kartográfiai
Vállalat által 1985-ben kiadott Nagy világatlasz az első olyan tudományos
munka, amelyben a tengerfenék-domborzat magyar nevei tömegesen fordulnak
elő.
A földrajzi köznevek tárgyalását
megelőzően már utaltam arra, hogy a Földrajzinév-bizottság elvi
határozatokat hozott a tengerfenék-domborzati nevek előtagjainak
meghatározásával kapcsolatban is. Az I. mellékletben
ezek is megtalálhatók.
A továbbiakban néhány, a Nagy
világatlaszból vett példa segítségével bemutatom azt, hogy ezeket a döntéseket
nem minden esetben sikerült maradéktalanul végrehajtani (szerkesztési hibák). A
hibák egy része pedig a szabályozás hiányosságaira vezethető vissza
(FNB-hibák). A Földrajzinév-bizottság jegyzőkönyvéből (Földi E.,
1979) idézett részeket dőlt betűs írással emelem ki.
3. A munkacsoport második ülésén az egyes nevek
megvitatására került sor. Az utótagként jelentkező általános fogalmak
alkalmazása már nem jelentett gondot. Éppen ezért ekkor elsősorban az előtagként
álló szavakkal foglalkoztunk.
a) Mivel már a bizottságban is szó volt az -i
képzős formákról mint a magyar névhasználatban szokásos előtagi
elemekről, ennek a munkacsoport különös figyelmet szentelt. Arra a
megállapításra jutottunk, hogy az -i képző alkalmazása akkor lehet
indokolt, ha az elnevezés alapja egy közeli ország, táj, sziget stb. Pl.:
Madagaszkár —> Madagaszkári-medence, Hunter-sziget —>
Hunter-szigeti-hátság, Honshu —> Honshui-hátság, Dél-Ausztrália —>
Dél-ausztráliai-medence stb. Úgy találtuk azonban, hogy ezt az általánosságban
érvényes képzésmódot nem lehet minden esetben következetesen alkalmazni.
Másképpen úgy is mondhatnánk, hogy a nevek egy részében az előtagot nem
helyzetre utalónak érezzük, hanem olyannak tekintjük, mint amiről vagy
akiről az adott részletet elnevezték, pl.:ITonga-árok (nem Tongai-árok), Mariana-árok (nem Marianai-árok), Kókusz-hátság (nem Kókuszi-hátság). Az ilyen
lehetőséget támasztja alá a már elterjedtnek számító Bermuda-háromszög, ami lehetne Bermudai-háromszög is. — A
fennálló bizonytalanság érzékeltetésére zárójelbe tett -i betűt
alkalmazunk ott, ahol korábban nem volt, és használatát kérdésesnek ítéltük. [A
tételes névvizsgálatra történő utalás.]
ad 3.a) E pont
tehát a földrajzi nevekben gyakran megjelenő -i képző kérdésével
foglalkozik:
1.) Madagaszkár
—> Madagaszkári-medence, Hunter-sziget —> Hunter-szigeti-hátság,
Scott-sziget —> Scott-szigeti-pad, Sierra Leone —> Sierra Leonei-hát és
—> Sierra Leonei-medence stb.
Tehát: Korábban
létező földrajzi nevekből — az eredeti teljes név megtartásával —
képzett új földrajzi nevekben az eredeti névhez -i képző járul.
Hibás tehát a
Nagy világatlaszban a Barbados-hátság névalak, mert Barbados —>
Barbadosi-hátság, vagy a Puerto Rico-árok névalak, mert Puerto Rico —>
Puerto Ricói-árok; és a Déli-Georgia-hát név, mert Déli-Georgia —>
Déli-georgiai-hát az előbbi szabálynak megfelelő képzési mód.
2.)
Bermuda-szigetek —> Bermuda(-szigeteki)-háromszög —>Bermuda-háromszög,
Kókusz-szigetek —> Kókusz(-szigeteki)-hátság —> Kókusz-hátság,
Mariana-szigetek —> Mariana
(-szigeteki)-árok
—> Mariana-árok, Tonga-szigetek —> Tonga(-szigeteki)-árok —>
Tonga-árok stb.
Tehát: Már
meglévő földrajzi névből képzett új névben nem szerepel az -i
képző abban az esetben, ha az eredeti név földrajzi köznévi utótagja az új
névből kiesik. Azt is mondhatnánk, hogy a kieső földrajzi köznév
„magával viszi” az -i képzőt.
b) Az előtagok magyaros formában való írását
általában kerültük. Elsősorban azért, mert az ilyen típusú nevekben igen
gyakoriak a hajók nevéből átvett előtagok, és ennek ellenkezőjét
nincs módunkban felkutatni. Ilyen lehet pl.az Astoria,
Albatross, Naturaliste, Nazareth stb.
ad 3.b) Ez a
pont az előtagok magyaros írásának elkerülésével foglalkozik. A
végrehajtás azonban itt sem következetes:
1.) Atlantis
Seamount —> Atlantis-fenékhegy helyett Atlantisz-fenékhegy, Northwind Ridge
—>
Northwind-hátság helyett Északi szél hátság stb.
Mindkét
előtag bizonyíthatóan hajónév, tehát nem fordítható.
2.) Ebben a
pontban szabályozni kellett volna az amerikai névtárba bekerült orosz
eredetű nevek magyar írásmódját is, mivel az elsődleges alapanyag az
amerikai névtár (Gazetteer of Undersea Features, 1971) volt.
A Nagy
világatlasz készítésekor követett gyakorlat általában jó, de a szabályozás hiányában
ilyen típusú hibák is keletkeztek. A Nikitin Seamount —>
Nyikityin-fenékhegy, vagy a Yermak Plateau —> Jermak-plató jó megoldások.
Helytelen viszont a Wrangel Plain —> Wrangel-fenéksíkság, amit a közelben
fekvő és a világatlasz érintett lapjain megtalálható Vrangel-sziget is
jelez. Helyesen:
Vrangel-fenéksíkság.
3.) Ugyancsak ebben a pontban lett volna célszerű utalni arra a
szabályra is, hogy „egy földrajzi név ... részleges fordításával
egyidejűleg visszaállítjuk a nem lefordított rész alapalakját...” (Hadrovics L. [főszerk.], 1985):
кoтлoвинa Пoдвoдникoв (eredeti orosz név) —>
Podvodnikov Basin (amerikai névtárbeli név) —>
Podvodnyikov-medence (a Nagy világatlaszban szereplő név) —>
Podvodnyik-medence
(a magyar helyesírásnak megfelelő név).
c) Van az -i képzőnek egy másik szerepe is a
névhasználatban. Ebben a névben: Északi-Atlanti-hátság azt érzékelteti, hogy az alaptag az Atlanti-hátság volt; hasonlóképpen az Északi-Fidzsi-medence is a Fidzsi-medence északi része, nem pedig egy elképzelt Észak-Fidzsiről elnevezett medence (az utóbbi
esetben persze Észak-fidzsi-medence
lenne).
ad 3.c) Ez a
pont visszatér az -i képző használatának kérdéseihez. Nevezetesen arról
van szó, hogy az égtájnevek felhasználásával történő előreképzéskor
mikor van és mikor nincs -i képző az égtájnév végén. [Az itt bemutatott
példák már az alapnévben is előforduló
i hang miatt sem szerencsések. (Alapnévnek azt a földrajzi nevet hívom,
amelynek továbbképzésével jön létre az új név. Ha az eredeti név elé kerülnek
új elemek, akkor előreképzésről, ha a név mögé, akkor
hátraképzésről beszélünk.)]
1.)
Déli-Sandwich-szigetek —> Déli-Sandwich(-szigeteki)-árok —>
Déli-Sandwich-árok
Tehát: Az
égtájmegjelölés -i képzős, ha az alapnévben is az.
2.)
Mariana-szigetek —> Mariana(-szigeteki)-medence —> Mariana-medence —>
Keleti-Mariana-medence és —> Nyugati-Mariana-medence. (A
Mariana-szigetektől K-re és NY-ra fekvő medencék. Nincs Keleti-,
illetve Nyugati-Mariana-szigetek, tehát nem lehet szó hátraképzésről.)
Tehát: A páros
(vagy többes) nevek esetében az égtájmegjelölés -i képzős akkor, ha az a
névadóhoz viszonyított helyzetre utal.
3.)
Scotia-tenger —> Scotia(-tengeri)-medence —> Scotia-medence —>
Nyugati-Scotia-medence és —> Keleti-Scotia-medence. (Nincs Keleti-, illetve
Nyugati-Scotia-tenger.)
Hasonlóan:
Karolina-szigetek —> Karolina(-szigeteki)-medence —> Karolina-medence
—> Nyugati-Karolina-medence és —> Keleti-Karolina-medence. (A
Karolina-szigetektől D-re levő medencék.)
Tehát: A páros
(vagy többes) nevek esetében az égtájmegjelölés -i képzős akkor is, ha
csupán a képzett nevekkel jelölt területek egymáshoz (és nem a névadóhoz)
viszonyított helyzetére utal.
Ezért hibásak a
Délkelet-csendesóceáni-medence típusú nevek a Nagy világatlaszban. Nincs
Délkelet-Csendes-óceán, így a helyes név: Délkeleti-Csendesóceáni-medence (azaz
csak előreképzésről lehet szó: Csendes-óceán —>
Csendes-óceáni-medence —> Délkeleti-Csendesóceáni-medence).
4.)
Nyugat-Európa —> Nyugat-európai-medence
(nincs keleti párja!), Észak-Amerika —> Észak-amerikai-medence (nincs
déli párja!), Közép-Amerika —> Közép-amerikai-árok (pár nélküli!)
Tehát: A nem
páros (vagy többes) nevek esetében az alapnév kap -i képzőt (egyezően
az „ad 3.a/ 2.)” ponttal).
Ezért hibás az
Észak- és a Dél-ausztráliai-medence névalak a Nagy világatlaszban, mivel nincs
Észak-, illetve Dél-Ausztrália. Az amerikai névtár írásmódja is erre utal:
Australia —> Australian Basin —> North és —> South Australian Basin,
nem pedig: North Australia —> North Australia Basin, illetve South Australia
—> South Australia Basin. A helyes magyar névalakok tehát: Északi-, illetve
Déli-Ausztráliai-medence.
d) A munkabizottság bizonyos egyszerűsítéseket is
javasolt. Ahol pl. az Indiai-óceánt tartalmazó név négyelemű lenne, az
óceán szót néha elhagytuk, tehát: Atlanti—Indiai-medence stb. A Novaja Zemlja-hasadék szó szerinti fordítása ez lenne: Kelet
Novaja Zemlja-i hasadék. Itt a kelet szó elhagyása nem okoz zavart, mert nincs
nyugati párja. Hasonló egyszerűsítés történt a Hawaii-fenékhegyek esetében és másutt.
ad 3.d) Ebben a
pontban egyszerűsítésekről esik szó.
1.) Novaja
Zemlja —> Novaja Zemljai-hasadék —> Keleti Novaja Zemljai-hasadék és
—> Nyugati Novaja Zemljai-hasadék (vö. Sierra Leonei-medence).
Hibás tehát a
Nagy Világatlaszba bekerült két név: Novaja Zemlja-hasadék a
Keleti-Novajazemljai-teknő helyett, illetve Zapadnaja Novaja
Zemlja-hasadék a Nyugati-Novajazemljai-teknővölgy helyett. (Mindkét esetben probléma az utótagok
mechanikus fordítása is.) Talán első ránézésre furcsának tűnhetnek az
ajánlott névformák. Figyelembe véve azonban a már elfogadott Sierra
Leonei-medence névtípust, valamint a négytagú neveket kiküszöbölni hivatott
Délkeleti-Csendesóceáni-medence típust (ún. tömbösítés), szerintem csak az
ajánlott formák lehetnek helyesek.
e) Az Amerázsiai-medence előtagját a munkacsoport tagjai közül néhányan annyira
szokatlannak találják, hogy alkalmazása kérdéses lehet.
ad 3.e) Az Amerázsiai-medence előtagját a bizottság végül elfogadta.
Ezt a döntést alátámasztják az Eurázsia, Ausztrálázsia, Afroázsia stb. használt
névalakok is.
f) Két esetben fordul elő, hogy a névben
semmilyen magyar elem sincs: Broken Ridge, The
Gully. Az első névben esetleg
elképzelhető a Broken-hátság.
ad 3.f) A The
Gully és a Broken-hátság alakot fogadták el.
Alapvető problémát jelent a
Nagy világatlasz névanyagában a földrajzi
köznevek mechanikus lefordítása is!
A Diamantina-árok,
Illaue—Fartak-árok, Ob-árok, Vema-árok, mind abban az Indiai-óceánban
található, amelyben a Jávai-árok kivételével nem jellemzők a mélytengeri
árkok. Az említettek mind a különböző törésövek mély szakadékai. Még
meglepőbb az Atlanti-óceánban a Norvég-árok, amely glaciális eredetű
teknővölgy.
Hasonlóan vitatható a canyon
szurdokként való fordítása. (Véleményem szerint a kanyon nagyságrenddel nagyobb
a szurdoknál.) Ez a hiba a Nagy világatlaszban sajnos csaknem következetesen
végigvonul. Talán az egyetlen kivétel a kevésbé jelentős Barrow-kanyon, de
az igazán jelentősek — amelyek közül méreteit tekintve nem egy a Colorado
Grand-kanyonjával vetekszik —, szurdokként szerepelnek: Amazonas-szurdok,
Kongó-szurdok stb.
Sajnos hasonló
hibákat követtünk el a Kartográfiai Vállalatnál készült kutatási munka, „A Világtenger
domborzatinév-tára” öszszeállításakor is (II. melléklet). Szerencsére ennek
anyaga még kéziratként a Földrajzinév-bizottság jóváhagyására vár, hibái tehát
nem kerültek — mert nem kerülhettek — be a köztudatba.
A továbbiakban néhány példával szemléltetve
összegezem azokat a tapasztalatokat, amelyeket az amerikai névtár feldolgozása
során szereztem, különös tekintettel az ellenőrzés során észlelt tipikus
hibákra. Ezeknek a hibáknak a kijavítása után került a névtár anyaga a
Földrajzinév-bizottsághoz.
a) Hibák keletkeztek az amerikai
névtár hibáinak átvételéből; különösen az eredetileg orosz nevek angolos
átírása, illetve a le nem fordított névrész alapalakjának vissza nem állítása
miatt (vö. az „ad 3.b)” ponttal is):
гoрa Mиклухo-Maклaя (orosz eredeti név) —>
Miklukho-Maklaya Seamount (amerikai névtárbeli név) —>
Miklukho-Maklaya-fenékhegy
(az ellenőrzés előtti „javasolt név")
Mikluho-Maklaj-fenékhegy
(a helyes magyar névalak).
Tehát: „egy
földrajzi név ... részleges fordításával egyidejűleg visszaállítjuk a nem
lefordított rész alapalakját...” (Hadrovics L. [főszerk.], 1985).
b) Nem következetes fordításból
adódó furcsaságok:
Eastern Shoals
—> Keleti-zátonyok, de Outer Shoal —> Outer-zátony. Helyesen: Külső-zátony.
Tehát: Bővíteni kellene a lefordítandó általános földrajzi
jellegű jelzők körét az olyan kételemű nevek esetében,
amelyekben az előtag általános földrajzi jellegű jelző, az
utótag pedig földrajzi köznév. Ezek közül eddig elsősorban az égtájak
nevéből -i képzővel képzett mellékneveket fordítottuk le. Ugyanakkor
tételesen meg kellene határozni az előbb említett jelzőkön túl
azokat, amelyeket lefordítunk.
c)
A nyelvismeret hiányosságaiból adódó hibák:
Celtic Shelf
—> Celtic-self. Helyesen: Kelta-self, hiszen a Kelta-tenger selfterületéről
van szó.
d) Elvileg nem helytelen
névalakképzés, amely azonban ellentmond már létező, elfogadott névalaknak:
Almería Canyon
—> Almería-szurdok <—> Almeríai-öböl. Elvileg „helyesen”:
Almeríai-szurdok. (Almería település-, de folyónév is!)
Tehát: Az, hogy
a település- és közigazgatási neveket tekintjük elsődlegesen névadónak,
furcsa elnevezésekhez vezet.
A Szent
György-völgyben a Szentgyörgyvölgyi-patak folyik, mert átmegy
Szentgyörgyvölgyön, a településen. Vagy: az argentín Bahía Blanca = Fehér-öböl
magyarul Bahía Blancai-öböl lett, mert Bahía Blanca településnév is. Talán
fölül kellene bírálni a szabályt!
Ahol a név
„mondanivalója” alapján egyértelmű, hogy melyik név az elsődleges
(mindkét esetben egyértelmű: a völgy, illetve az öböl), és egy további,
képzett név az elsődleges névvel szorosabb kapcsolatban áll, ott ne
erőltessük a település-, illetve igazgatási nevek
„magasabbrendűségét”!
Az idézett
példánál az Almería-kanyon (vö. a köznevekkel foglalkozó résszel is) formát
tartom helyesnek és az Almeríai-öböl formát változtatnám meg Almería-öbölre (vö. még: Jenyiszej-öböl,
Ob-öböl stb).
e) A Földrajzinév-bizottság által
már korábban elfogadott helytelen név mintájára képzett hibás névalak:
Atlantis
Seamount —> Atlantisz-fenékhegy mintájára: Atlantis Fracture Zone —>
Atlantisz-törésöv. Helyesen: Atlantis-fenékhegy és -törésöv, mivel
mindkettő a Woods Hole óceanográfiai Intézet kutatóhajójáról kapta a
nevét.
Tehát: még
következetesebben kellene alkalmazni azt az elvet, hogy „az előtagok
magyaros formában való írását általában kerülni kell” (Földi E., 1979).
f) Az amerikai névtárbeli név
mechanikus átvétele. (Nem nyelvi hibák; „összevont” objektumok nevei):
Peru-Chile
Trench (Atacama Trench: see Peru Chile Trench) —> Peru—Chilei-árok.
Régen a magyar
névhasználat (Világatlasz, 1959), de a német (pl. Haack Weltatlas) ma is
Perui-árok és Atacama-árok formákat ismer. Szerinten nem indokolt ezek
összevonása, pontosabban a korábbi résznevek is megtartandók.
Tehát: A magyar
nyelvben meghonosodott, hagyományos névnek tekinthető „exonimákat” nem
kell megváltoztatni akkor, ha a név a helyesírásnak megfelel és jól tükrözi a
képződmény morfológiai-szerkezeti sajátosságait.
(Azaz nem a
földtudományi szempontból elavult Észak-Atlanti-küszöb megtartására, pontosabban
visszaállítására gondolok a helyesebb Északi-Atlanti-hátsággal szemben, hanem a
fenti típusú példákra.)
g) A szerkesztő — fel nem
róható — hiányos ismereteiből adódó hibák:
Aquitaine Shelf
—> Aquitaine-self. A szakirodalomból ismert Aquitania, mint „római provincia
Dél-Galliában” (Kiss L., 1988); a geológiában pedig beszélnek aquitáni, vagy
akvitáni emeletről, mint földtörténeti korbeosztási egységről (A Föld
és fejlődéstörténete). Így a helyes magyar név Aquitaniai-self (esetleg
Akvitáni-self) lehetne. Hasonlóan: West Thulean Rise —> West Thulean-hát.
Ismert azonban Thule, „az ókori görögök és rómaiak szerint az ismert világ
legészakibb földje, amelyet ma jobbára Norvégiával azonosítanak” (Kiss L.,
1988). Így talán helyesebb a Nyugati-Thulei-hát névalak (van keleti párja!).
Tehát: minden
egyes név jól átgondolt, tételes vizsgálatának kell megelőznie a
megfelelő magyar név megalkotását.
Az előzőekben elemzett
névtár rövid tartalmi ismertetésére a 4.6.1. fejezetben kerül sor.
A továbbiakban
még néhány, „A Jeges-tenger földrajzinév-tára” készítésekor felvetődött
kérdést ismertetek, a különböző problematikus névtípusok szerinti
csoportosításban, az amerikai névtár anyagából kiindulva:
1.) Betűszavak mint
előtagok a földrajzi nevekben:
An Rise, rise
(/2vozvywennost' Akademii Nauk SSSR/1) —> An-hát,
Arlis Spur, spur
(Arctic Research Laboratory Island) —> Arlis-nyúlvány,
Io Rise, rise
(/2vozvywennost' Instituta Okeanologii/1) —> Io-hát,
Sio Guyot,
tablemount (Scripps Institution of Oceanography) —> Sio-táblahegy,
SP Basin, basin
(/2kotlovina S&evernyj* P&ol[s*/1) —> SZP-medence stb.
Tehát: A
betűszókat ne oldjuk fel és ne fordítsuk, csupán a nem latin
betűseket írjuk át az átírási szabályoknak megfelelően. „Hasznos
lenne nagybetűsíteni” ezeket (Földi E., 1991).
2.) Számnevet tartalmazó földrajzi
nevek:
Fortymile Bank,
knoll —> Negyvenmérföldes-magaslat
Ninetyeast
Ridge, ridge —> Kilencvenes-hátság (FNB-döntés, 1979), helyette javaslom a
Keleti-Kilencvenes-hátság nevet, amelyben hívebben tükröződik az eredeti
név, és pontosabban lokalizál, mint a korábbi magyar név.
Sixtymile Bank,
seamount —> Hatvanmérföldes-fenékhegy
Thirtymile Bank,
ridge —> Harmincmérföldes-hátság
Tehát: A
számnévvel (számnévi jelzővel) kezdődő neveket fordítsuk le, de
ne fordítsuk a számnevet (számnévi jelzőt), ha az a földrajzi név
belső tagjaként fordul elő:
Long Forties,
bank —> Long Forties-pad és nem —> Hosszú-Negyvenesek vagy —>
Hosszú-Negyvenesek-pad.
[Ez a típus
átmenet 2.) és 3.) között.]
3.) Az alakra, formára utaló neveket
ne fordítsuk le:
Broken Ridge,
plateau —> Broken-hátság (FNB-döntés, 1979) és nem —> Törött-plató vagy
—> Megtört-plató,
Hook Ridge,
ridge —> Hook-hátság és nem —> Horog-hátság,
Horseshoe Seamounts,
seamounts —> Horseshoe-fenékhegyek és nem —> Patkó-fenékhegyek stb.
4.) A foglalkozásnevek fordítandók.
Vagy egyes objektumokat vagy képződmény-csoportokat jelölnek:
a) Csoportnevek:
Bathymetrists
Seamounts, seamounts —> Mélységmérő-fenékhegycsoport,
Mapmaker
Seamounts, seamounts —> Térképész-fenékhegycsoport,
Mathematicians
Seamounts, seamounts —> Matematikus-fenékhegycsoport,
Musicians
Seamounts, seamounts —> Muzsikus-fenékhegycsoport.
[Csoportnevek a
fenékhegyekre alakultak ki.]
b) Egyedi képződmények nevei:
Geofizikov Spur,
spur (oтрoг Гeoфизикoв) —> Geofizikus-nyúlvány,
дoлинa Гидрoгрaфoв —>
Hidrográfus-repedésvölgy,
Podvodnikov
Basin, basin (кoтлoвинa Пoдвoдникoв) —> Podvodnyik-medence (a podvodnyiknak
nincs egyszerű magyar megfelelője!!)
5.) A beszélőneveket ne
fordítsuk! Lehetnek hajónevek:
Northwind Ridge,
ridge —> Északi szél hátság (FNB, 1979) Northwind: bizonyíthatóan hajó,
amely az adott területet kutatta, így: —> Northwind-hátság a helyes név.
ущeльe Сoтрудничeствa —> Szotrudnyicsesztvo-völgy.
6.) Különös, egyedi eset:
Frants-Viktoriya Trough,trough (жoлoб Фрaнц-Виктoрия) —> Ferenc—Viktória-teknővölgy (a Ferenc
József-föld és a Viktória-sziget között!)
Mind a Nagy Világatlasz, mind
A Világtenger domborzatinév-tára készítésénél elkövetett hibák felhívják a
figyelmet arra, hogy minden egyes magyar név megalkotása előtt több idegen
nyelvű névváltozatot is célszerű megvizsgálni. (Ezek segíthetnek az
előtaggal kapcsolatban felmerült lefordíthatóság kérdésének eldöntésében,
a nemzetközi szokások, a nemzetközi gyakorlat felismerésében.) A magyar
névmegállapítás előtt lehetőleg fel kell deríteni a név eredetét is.
Indokolt a névképzés levezetése is a magyar helyesírási kérdések tisztázásához.
Megerősítik a fentieket A Jeges-tenger földrajzinév-tára készítésekor
szerzett ismeretek is.
Az előző
alfejezetekben összefoglalt tapasztalataimat egy tanulmányom is tartalmazza
(Márton M., 1990). Ennek megvitatására — tekintettel arra, hogy a Földrajzinév-bizottság
ülései szünetelnek, a kérdések elbírálása viszont a Nagy világatlasz
átdolgozott kiadásának előkészítése miatt nem tűrt halasztást —, 1990
őszén, két alkalommal ad hoc bizottság ült össze. A bizottság tagjai:
Földi Ervin, az FNB elnöke, Hőnyi Ede, az FNB tagja, Dudar Tibor, a KV
főszerkesztője, Martinovich Sándor, a KV felelős
térképszerkesztője és Márton Mátyás, a téma előterjesztője. A
hozott döntéseket foglalom össze a következőkben.
A „4.3.3. Földrajzi
fogalmak, földrajzi köznevek” című fejezetben tárgyalt anyagot, mint
fogalomrendszert változtatás nélkül, mint alkalmazható köznévrendszert, az
alábbi változtatásokkal fogadták el:
A selfsík helyett selfsíkság, a
völgy helyett fenékvölgy, a a szirt
és sziklazátony közül a sziklazátony
használandó utótagként, a fenékhegysor és a fenékhegycsoport földrajzi nevekben
ne szerepeljen, olvadjon bele a fenékhegyvidék
köznévbe.
A
„4.4.3. A szabályozás hiányosságai. A Nagy világatlasz hibái” című fejezet
„ad 3.a) 1.)” pontjához:
A különírott,
kételemű idegen nevek — mint előtagok — ne kapjanak -i képzőt,
pl. Puerto Rico-árok, Sierra Leone-medence stb.
Az „ad 3.d) 1.)” ponthoz:
A földrajzi
nevek idegen elemekből álló részeit ne is tömbösítsük, pl. Keleti Novaja
Zemlja-teknő, Nyugati Novaja Zemlja-teknővölgy stb.
A „4.4.4. A Világtenger
domborzatinév-tárának hibái és az ezekből levont következtetések”
című rész „b)” pontjához:
A 4-VIII. táblázatban szereplő általános földrajzi
jellegű jelzőket lefordítjuk. Ha azonban egybeíró (pl. skandináv)
nyelvben általános földrajzi jellegű jelzőből és köznévből
álló (kételemű, egybeírt) név továbbképzésével alakul ki az új
tengerfenék-domborzati név, az általános földrajzi jellegű jelzőt nem
fordítjuk le, a kételemű előtag egybeírt marad, de felveszi az -i
képzőt; pl. Storfjordi-teknővölgy és Vestfjordi-teknővölgy stb.
A „4.4.5. A Jeges-tenger
földrajzinév-tára készítésének tapasztalatai” című fejezet „2.)”
pontjához:
Keleti-Kilencvenes-hátság
helyesen Keleti kilencvenes hátság.
A
következőkben, mint szabályrendszert foglalom össze az előző
fejezetek elemzéseiből a földrajzi nevek előtagjainak írásmódjára
levont következtetéseket, figyelembe véve az észrevételeket, ahol azokkal
egyetértek.
A) Az alapnév
után álló -i képző kérdése:
1.) A korábban
létező földrajzi nevekből — az eredeti teljes név megtartásával —
képzett új földrajzi nevekben az eredeti névhez -i képző járul:
Bellsund —> Bellsundi-teknővölgy,
Madagaszkár
—> Madagaszkári-medence,
Hunter-sziget —> Hunter-szigeti-hátság.
Kivéve a különírott,
kételemű idegen neveket:
Puerto Rico
—> Puerto Rico-árok,
Sierra Leone
—> Sierra Leone-medence.
Ugyancsak kivételt képeznek a
köznévi utótag nélküli, egytagú folyónevek:
Amazonas —>
Amazonas-hordalékkúp,
Kongó —> Kongó-kanyon.
2.) Már meglévő földrajzi névből képzett új névben nem szerepel
az -i képző, ha az eredeti név földrajzi köznévi utótagja az új
névből kiesik. (Azt is mondhatnánk, hogy a kieső földrajzi köznév „magával
viszi” az -i képzőt):
Barrow-fok —>
Barrow(-foki)-szurdok —> Barrow-szurdok,
Mariana-szigetek
—> Mariana(-szigeteki)-árok —> Mariana-árok.
B) Az égtájnevek
után álló -i képző kérdése:
1.) Az
égtájnevek felhasználásával történő előreképzéskor az égtájnév végén
-i képző áll:
a) A páros (vagy többes) nevek
esetében az égtájmegjelölés -i képzős akkor, ha az a névadóhoz
viszonyított helyzetre utal:
Mariana-szigetek
—> Mariana(-szigeteki)-medence —> Mariana-medence
—> Keleti- és
—> Nyugati-Mariana-medence.
(Nincs Keleti-
és Nyugati-Mariana-szigetek, nem hátraképzés.)
b) A páros (vagy többes) nevek
esetében az égtájmegjelölés -i képzős akkor is, ha csupán a képzett
nevekkel jelölt területek egymáshoz (és nem a névadóhoz) viszonyított
helyzetére utal:
Scotia-tenger
—> Scotia(-tengeri)-medence —> Scotia-medence
—> Nyugati-
és —> Keleti-Scotia-medence.
(Nincs Keleti-,
illetve Nyugati-Scotia-tenger, nem hátraképzés.)
2.) Hátraképzés
esetén az alapnévben szereplő égtájmegjelölés nem változik:
a) Az égtájmegjelölés -i
képzős, ha az alapnévben is az:
Déli-Georgia
—> Déli-georgiai-hát,
Déli-Sandwich-szigetek
—> Déli-Sandwich(-szigeteki)-árok —> Déli-Sandwich-árok.
b) Az égtájmegjelölés, az alapnévnek
megfelelően, -i képző nélkül áll:
Közép-Amerika —> Közép-amerikai-árok,
Nyugat-Európa
—> Nyugat-európai-medence.
C) Az
előtagok magyaros írásának, fordításának elkerülése:
1.) Az
emlékeztető, beszélő neveket nem fordítjuk le.
a) Hajónevek:
Atlantis
Seamount —> Atlantis-fenékhegy (nem Atlantisz),
Northwind Ridge
—> Northwind-hátság (nem Északi szél).
b) Expedíciónevek:
Northern Holiday
—> Northern Holiday-fenékhegy.
c) Más, nem azonosítható
eredetű nevek:
ущeльe Сoтрудничeствa —>
Szotrudnyicsesztvo-völgy (nem Együttműködés).
2.) Az általános
földrajzi jellegű jelzők közül az alakra, formára utaló neveket sem
fordítjuk le.
Hook Ridge —>
Hook-hátság (nem Horog),
Horseshoe
Seamounts —> Horseshoe-fenékhegyek (nem Patkó).
3.) A hiányos
(köznevet nem tartalmazó) neveket nem fordítjuk. (Többnyire alakra utalóak.)
The Cow Pan,
basin (nem Marhakarám),
The Gully,
canyon (nem Szurdok),
The Stone Fence,
escarpment (nem Kőkerítés).
4.) Ne fordítsuk
a számnevet (számnévi jelzőt),ha az a földrajzi név belső tagjaként
fordul elő!
Long Forties,
bank —> Long Forties-pad
(nem
Hosszú-Negyvenesek vagy Hosszú-Negyvenesek-pad).
5.) A
betűszókat ne oldjuk fel és ne fordítsuk, csupán a nem latin
betűseket írjuk át az átírási szabályoknak megfelelően és
nagybetűsítsük azokat!
Arlis Spur (Arctic
Research Laboratory Island) —> ARLIS-nyúlvány,
кoтлoвинa С[eвeрный] П[oлюс]
—> (SP Basin) —> SZP-medence.
6.) Ne
erőltessük a magyarban egyszerűen nem kifejezhető fogalmak
fordítását:
кoтлoвинa Пoдвoдникoв —> (Podvodnikov Basin; pánev Ponokáru;
Becken der Unterseebootfahrer) —> Podvodnyik-medence (nem
Merülőhajó-vezető).
D) Az eredetileg
nem latin betűs (elsősorban az orosz eredetű nevek) írásakor a
„földrajzi név... részleges fordításával egyidejűleg visszaállítjuk a nem
lefordított rész alapalakját...” (Hadrovics L. [főszerk.], 1985):
кoтлoвинa Пoдвoдникoв —> Podvodnyik-medence,
ущeльe Сoтрудничeствa —>
Szotrudnyicsesztvo-völgy,
Wrangel Plain
—> Vrangel-fenéksíkság.
E) Fordítandó előtagok:
1.) A számnévvel (számnévi jelzővel) kezdődő neveket lefordítjuk:
Sixtymile Bank,
seamount —> Hatvanmérföldes-fenékhegy,
Thirtymile Bank,
ridge —> Harmincmérföldes-hátság.
2.)
Lefordítandók az általános földrajzi jellegű jelzők közül a helyzetre
és az alapformára utaló típusúak. Ezek a következők:
North, Northern
—> Észak-, Északi-
South, Southern
—> Dél-, Déli-
East, Eastern
—> Kelet-, Keleti-
West, Western
—> Nyugat-, Nyugati-
Central —>
Központi-
Mid —>
Közép(ső)-
Middle —>
Középső-
Great —>
Nagy-
Little —>
Kis-
Inner —> Belső-
Outer —> Külső-, Elő-
Ezeket nemcsak az angolból, hanem bármely más nyelvű forrásmunkából
származó nevek esetében lefordítjuk.
Eastern Shoals
—> Keleti-zátonyok,
Outer Shoal
—> Külső-zátony.
Kivéve az
egybeíró (pl. skandináv) nyelvekben, az általános földrajzi jellegű
jelzőből és köznévből álló (kételemű, de egybeírt) név
továbbképzésével kialakult új neveket. Ekkor a kételemű előtag
egybeírt marad és felveszi az -i képzőt:
Forlandsbanken —> Forlandi-pad,
Vestfjord Valley —> Vestfjordi-teknővölgy.
3.) „Fordítani” kell azokat a földrajzi jellegű jelzőket is,
amelyeket -i képzővel nyerünk olyan földrajzi nevekből, melyeknek van
magyar exonimájuk:
Lisboa Canyon
—> Lisszaboni-kanyon,
Azores-Gibraltar
Ridge —> Azori—Gibraltári-hátság.
4.) Általában
„fordítani” kell az előtagot, ha van korábbról létező
exonima-előzménye:
Celtic Shelf
—> Kelta-self (Kelta-tenger),
Kong Karls Basin
—> Károly király-selfmedence (Károly király-föld).
5.) A
foglalkozásnevek fordítandók. Vagy egyes objektumokat vagy
képződménycsoportokat jelölnek:
a) Csoportnevek:
Bathymetrists
Seamounts —> Mélységmérő-fenékhegycsoport,
Mapmaker
Seamounts —> Térképész-fenékhegycsoport,
Mathematicians
Seamounts —> Matematikus-fenékhegycsoport.
b) Egyedi képződmények nevei:
oтрoг Гeoфизикoв—>(Geofizikov Spur)—> Geofizikus-nyúlvány,
дoлинa Гидрoгрaфoв —>
Hidrográfus-repedésvölgy.
F)
Egyszerűsítések:
1.) A földrajzi
nevek idegen elemekből álló részeit ne tömbösítsük!
East Novaya
Zemlya Trough —> Keleti Novaja Zemlja-teknő,
West Novaya
Zemlya Trough —> Nyugati Novaja Zemlja-teknő-völgy.
2.)
Tömbösíthetők a magyar elemekből álló, háromtagúnál több tagú nevek:
Csendes-óceáni-medence
—> Keleti-Csendesóceáni-medence,
Pacific-Antarctic
Ridge —> Csendesóceán-Antarktiszi-hátság.
G) Egyéb kritikus nevek:
1.) Amerasia
Basin —> Amerázsiai medence:
(vö. Eurázsia, Ausztrálázsia,
Afroázsia stb.)
2.)
Frants-Viktoriya Trough —> Ferenc—Viktória-teknővölgy:
(a Ferenc József-föld és a
Viktória-sziget között).
H) A magyar
nyelvben meghonosodott, hagyományos névnek tekinthető „exonimákat” nem
kell megváltoztatni akkor, ha a név a helyesírásnak megfelel és jól tükrözi a
megnevezett képződmény morfológiai-szerkezeti sajátosságait.
„Összevont”
objektumok neve:
Atacama Trench:
see Peru Chile Trench —> Peru—Chilei-árok.
Helyes a
résznevek megtartása is!
Peru—Chilei-árok
= Perui-árok + Atacama-árok + Tűzföldi-árok.
4.6. A névrajzi
szempontból helyes térkép követelményei
Korrekt földrajzi név, pontos
névelhelyezés
Az, hogy a
földrajzi nevet megalkottuk — bármily
tökéletes is legyen az eredmény —, csak féleredmény marad, ha nem jelöljük ki
pontosan azt a területet, amelyre vonatkozik.
A névtárak egy része elsősorban
a hivatalos névalak rögzítését célozza (pl. A Magyar Népköztársaság
helységnévtára, l985; amelyben a külterületi lakotthelyek nincsenek a
térképmellékleten lokalizálva). Több névtár a névalak rögzítésén túl a névvel
jelölt területek többé-kevésbé pontos lokalizálására is törekszik (pl.
Magyarország földrajzinév-tára II., Bács-Kiskun megye).
A név helyhezkötésének kérdése nem látszatprobléma-felvetés. A
gyakorlati munka során számos esetben igen nehezen megoldható kérdések
eredője. Legutóbb a Kartográfiai Vállalatnál pl. a készülő 25 cm
átmérőjű domborzati földgömbök névrajzának tervezése során, illetve a
négynyelvű (magyar, német, angol és cseh) névanyag egyeztetésekor
vetődött föl igen élesen. Egyetlen terület bemutatásával szemléltetem az
elmondottakat: a Japántól délkeletre — a 10°—40° É és a 140°—150° K közötti
területen — húzódó árokrendszer neveinek és a névelhelyezések
„sokszínűségének” bemutatásával (4-2. ábra). Az ábrán a folyamatos vonal a
számmal jelölt árokszakaszokra vonatkozó név elhelyezését, a szaggatott vonal a
nevek közötti területen az árok lefutását mutatja. A számmal helyettesített nevek
— a nyelv és a forrásmunka feltüntetésével — rendre a következők:
magyar: 1 —
Japán-árok, 2 — Izu-árok, 3 — Bonin-árok, 4 — Volcano-árok, 5 — Mariana-árok
(Nagy világatlasz, Kartográfiai
Vállalat, Bp., 1985)
német: 6 — Japangraben, 7 — Boningraben,
8 — Marianengraben
(Atlas der Erdkunde, VEB
Hermann Haack,Geographisch-
Kartographische Anstalt,
Gotha/Leipzig, 1982)
9 — Japangraben, 10 —
Boningraben, 11 — Volcangraben,
12 — Marianengraben
(Haack geographischer
Atlas, Kiadó: mint előbb, 1982)
és
(Haack Weltatlas, Kiadó: mint előbb, 1980)
angol: 13 — Japan Trench,14 — Izu Trench, 15 —
Bonin Trench
16 — Mariana Trench
(National Geographic Atlas of the
World, National
Geographic Society, Washington,
D.C., 1981)
cseh: 17 — Japonský příkop, 18 — Marianský příkop
(Atlas Světa, Kartografie, Praha, 1983)
(Az ábra készítésekor természetesen mindig az adott atlasz legrészletesebb,
a vizsgált területet legnagyobb méretarányban ábrázoló lapját vettem
figyelembe.)
A szakirodalomban több
kiadvány foglalkozik a különböző nemzetek kisméretarányú térképein
megjelenő névanyag egységesítésével, mely munkák részben vagy egészükben
tengerfenék-domborzati neveket is tartalmaznak. Néhányat ezek közül —
természetesen a teljesség igénye nélkül — itt megemlítek:
Gazetteer of
Undersea Features
Geographic
Names Division, Washington, D. C., 1971 (2. kiadás)
Gazetteer of
Undersea Features
Defense
Mapping Agency, Washington,D.C., 1981 (3. kiadás)
Instruktion für die Schreibweise geographischer Namen in deutschsprachigen
Karten
Ministerium des Innern, Verwaltung Vermessungs- und
Kartenwesen,
Berlin, 1968
Seznam hlavních názvů tvarů morského dna
Československá Akademie Věd Geografický Ústav Brno, Brno, 1973
Az idézett névtárak és névírási útmutatók
mind a helyes írásmód biztosításának érdekében születtek, de nem foglalkoznak a
névhez tartozó terület pontos
lehatárolásával. Nem jelentenek kivételt az amerikai névtárak sem. Ezek
ugyan az adott képződmény „súlyponti” koordinátáit tartalmazzák, de ez
több esetben félreértelmezésre ad lehetőséget, mint az a Nagy világatlasz
szerkesztésekor is megtörtént.
Sajnos, hasonló kiadvány
megjelenése a magyar szakirodalomban is várat még magára, már ami a tengerfenék-domborzati
neveket illeti. Bár az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy ilyen
névtár megléte önmagában nem eredményezi a különböző térképek, atlaszok és
a különböző szakirodalmi publikációk egységes névhasználatát (csak segíti
azt), létrehozása mégis indokolt, mert hiánya egyértelműen eltérő
névhasználatot hoz létre a különböző kiadványokban (Márton M., 1986a).
A
helyzet 1986 óta sem változott. Két kísérleti munka is készült azonban a
Kartográfiai Vállalatnál, amelyeknek nemcsak vezetője, de aktív
közreműködője is voltam (vagyok). Két konferencián pedig
érdeklődés mutatkozott e témák iránt. Ezekkel foglalkozom a továbbiakban.