Földi Ervin: Előterjesztés a tenger alatti domborzati nevekről

Földrajzinév-bizottság (32. ülés); Budapest, 1979

 

1.         Bizottságunk 31. ülésének határozata alapján az OFTH, a Földmérési Intézet, a Kartográfiai Vállalat és az Országos Pedagógiai Intézet képviselőiből munkacsoport alakult. Részt vett a munkacsoportban Dr. Takács József, bizottságunk tagja is, szakértőként pedig Dr. Galácz András egyetemi tanársegéd.

2.         A munkacsoport két ülést tartott, melyek közül az első az általános fogalmak magyar megfelelőivel foglalkozott. Ahogyan erről a 31. ülésen szó esett, a tenger alatti domorzat általános fogalmainak megállapításához rendelkezésre állt az ENSZ földrajzi névi szakértői csoportjától származó anyag. Az ott közölt meghatározások alapján és a meghívott szakértő segítségével a 65 angol nyelvű fogalomra 42 magyar megfelelőt állapítottunk meg. A munkacsoport szükségesnek látta, hogy a felszíni formákat jelölő általános fogalmaktól való megkülönböztetés érdekében néhány esetben a tengerfenékre utaló előtag alkalmazását javasolja, pl. fenékhegy stb. A felszíni formáknál is előforduló legtöbb általános fogalom azonban minden megkülönböztetés nélkül áll, pl. árok, csúcs stb.

 

A megállapított magyar megfelelők a következők:

 

árok

            moat

            trench

bérc

            knoll

csúcs

            peak

fal

            escarpment

            scarp

fenékcsatorna

            channel

            sea channel

fenékhegy

            seamount

fenékhegyek

            abyssal hills

            seamounts

fenékhegység

            mountains

fenéksíkság

            abyssal plain

            plain

gát

            levee

hasadék

            submarine trough

            trough

            trough valley

hát

            rise

hátság

            ridge

hegylánc

            cordillera

hordaléklejtő

            cone

            fan

            submarine cone

kontinensperem

            continental margin

kontinenstalp

            continental rise

középárok

            median valley

            rift

            rift valley

lejtő

            continental slope

            slope

lejtővidék

            borderland

            continental borderland

lyuk

            hole

magaslat

            hill

medence

            basin

mélység

            deep

nyereg

            saddle

nyúlvány

            spur

pad

            bank

            marine bank

plató

            plateau

self

            continental shelf

            shelf

selfszegély

            shelf break

            shelf edge

szakadék

            gap

szirt

            pinnacle

szurdok

            canyon

            sumarine canyon

táblahegy

            guyot

            tablemount

talp

            sill

terasz

            deep sea terrace

            terrace

törésöv

            fracture zone

törmelékkúp

            apron

            archipelagic apron

vidék

            province

vonulat

            range

völgy

            sea valley

            submarine valley

            valley

zátony

            reef

            shoal

           

3.         A munkacsoport második ülésén az egyes nevek megvitatására került sor. Az utótagként jelentkező általános fogalmak alkalmazása már nem jelentett gondot. Éppen ezért ekkor elsősorban az előtagként álló szavakkal foglalkoztunk.

a)         Mivel már a bizottságban is szó volt az -i képzős formákról mint a magyar névhasználatban szokásos előtagi elemekről, ennek a munkacsoport különös figyelmet szentelt. Arra a megállapításra jutottunk, hogy az -i képző alkalmazása akkor lehet indokolt, ha az elnevezés alapja egy közeli ország, táj, sziget stb. Pl.: Madagaszkár —> Madagaszkári-medence, Hunter-sziget —> Hunter-szigeti-hátság, Honshu —> Honshui-hátság, Dél-Ausztrália —> Dél-ausztráliai-medence stb. Úgy találtuk azonban, hogy ezt az általánosságban érvényes képzésmódot nem lehet minden esetben következetesen alkalmazni. Másképpen úgy is mondhatnánk, hogy a nevek egy részében az előtagot nem helyzetre utalónak érezzük, hanem olyannak tekintjük, mint amiről vagy akiről az adott részletet elnevezték, pl.: Tonga-árok (nem Tongai-árok), Mariana-árok (nem Marianai-árok), Kókusz-hátság (nem Kókuszi-hátság). Az ilyen lehetőséget támasztja alá a már elterjedtnek ő számító Bermuda-háromszög, ami lehetne Bermudai-háromszög is. — A fennálló bizonytalanság érzékeltetésére zárójelbe tett -i betűt alkalmazunk ott, ahol korábban nem volt, és használatát kérdésesnek ítéltük. [A tételes névvizsgálatra történő utalás.]

b)         Az előtagok magyaros formában való írását általában kerültük. Elsősorban azért, mert az ilyen típusú nevekben igen gyakoriak a hajók nevéből átvett előtagok, és ennek ellenkezőjét nincs módunkban felkutatni. Ilyen lehet pl. az Astoria, Albatross, Naturaliste, Nazareth stb.

c)         Van az -i képzőnek egy másik szerepe is a névhasználatban. Ebben a névben: Északi-Atlanti-hátság azt érzékelteti, hogy az alaptag az Atlanti-hátság volt; hasonlóképpen az Északi-Fidzsi-medence is a Fidzsi-medence északi része, nem pedig egy elképzelt Észak-Fidzsiről elnevezett medence (az utóbbi esetben persze Észak-fidzsi-medence lenne).

d)         A munkabizottság bizonyos egyszerűsítéseket is javasolt. Ahol pl. az Indiai-óceánt tartalmazó név  négyelemű lenne, az óceán szót néha elhagytuk, tehát: Atlanti—Indiai-medence stb. A Novaja Zemlja-hasadék szó szerinti fordítása ez lenne: Kelet Novaja Zemlja-i hasadék. Itt a kelet szó elhagyása nem okoz zavart, mert nincs nyugati párja. Hasonló egyszerűsítés történt a Hawaii-fenékhegyek esetében és másutt.

e)         Az Amerázsiai-medence előtagját a munkacsoport tagjai közül néhányan annyira szokatlannak találják, hogy alkalmazása kérdéses lehet.

f)         Két esetben fordul elő, hogy a névben semmilyen magyar elem sincs: Broken Ridge, The Gully. Az első névben esetleg elképzelhető a Broken-hátság.