|
 |
| 2. ábra |
Az iskolában a leggyakrabban földrajzi és közigazgatási térképekkel találkozol. A földrajzi térképek kis méretarányban készülnek és nagyobb területeket (országrészek, országok, földrészek vagy az egész Földet) mutatnak be: mindenekelőtt áttekintést adnak az adott terület vízrajzáról és domborzatáról. A méretaránytól függően ezt ki lehet egészíteni a fontosabb közlekedési vonalakkal (utakkal, vasútakkal), jelentősebb településekkel (fővárosok, megyeszékhelyek, városok), illetve a megye- és országhatárokkal is. (2. ábra)
|
 |
| 3. ábra |
A földrajzi térképekkel ellentétben, a közigazgatási térképek nem mutatják a domborzatot: ezek a közepes vagy kis méretarányú térképek elsősorban az adott terület (megye, ország) közigazgatási határait
(település-, megye-, országhatárt) ábrázolja. A földrajzi térképpel összehasonlítva a településeket és a közlekedési vonalakat kiemelve ábrázolja, míg a vízrajzot nem annyira részletesen. (3. ábra)
Ha összehasonlítod a 2. és 3. ábrán látható térképeket észreveheted, hogy a két fajta térképen másképpen alkalmazzuk a színeket. Ennek magyarázatát az "Egyéb szinek a térképen" témában olvashatod.
Az atlaszokat először a "Környezetismeret", később "Természetismeret" órán használhattad. Ezekben a földrajzi és közigazgatási térképek mellett tematikus térképeket (szaktérképeket) is találhatsz. A nevéből is adódik, hogy ezek a térképek egy kiválasztott témát (szaktartalmat) ábrázol.
|
|
|
|
