|
|
A térképeket különböző szempontok szerint tudjuk osztályozni: ezek közül a leggyakoribbak a méretarány és a tartalom szerinti osztályozás.
A baloldali ábrán ugyanarról a területről három térképet látsz. Míg a legfelsőbb térképen 1 cm a valóságban 850 000 cm-nek (vagyis 8500 m-nek) felel meg, a legalsóbb térképen 1 cm már 20 000 000 cm-rel (200 000 m-rel, 200 km-rel) lesz egyenlő a valóságban. Azaz, felülről lefelé ugyanakkora térképfelületen a bemutatott terület egyre nagyobb, de emiatt az ábrázolás részletessége csökken.Míg az első térképen könnyen felismerheted a legfontosabb, településeket
|
| 1. ábra |
összekötő utakat, |
|
a legalsóbb térképen már csak fel tudjuk ismerni a Balaton körvonalait Magyarország területén.
|
|
Egy térkép lehet:
- nagy méretarányú. (nagyon részletes)
Például 1 : 10 000
- középes méretarányú. (kevésbé részletes)
Például 1 : 100 000
- kis méretarányú. (kis részletességű)
Például 1 : 1 000 000
Egyszerű következtetni, hogy minél kisebb az arányszám (így is hívják a méretarányt) jobb oldalán olvasható érték (a valódi távolság), annál részletesebb lesz a térkép és nagyobbnak tekintjük a méretarányt.
A nagy méretarányú térképek felső határát kb.az 1:10 000-es méretarány képezi. Ezeket elsősorban szakemberek használják munkájukban: a földtulajdon meghatározása, útépítés, stb.
Közepes méretarányú térképnek tekinthetjük azt, amelyiknek méretaránya az 1:10 000 és 1:200 000 között van. Ezek közül a legismertebbek a turistatérképek. Az 1:200 000 méretarány egyben a kis méretarányú térképek alsó határa is, ide sorolhatók a tantermekben használt világtérképek.
|
|
|
|
