„Alig van magashegység Európában, amelynek legmagasabb ormait ne érintették volna léptei, a Pireneusoktól a Retyezátig és a Dinári Alpoktól a norvég Goldhöp-ig, sõt a Spitzbergák »jeges sivatagból kiemelkedõ sárgásvöröses hegyeiig«. Fiatalon bebolyongja a Kárpátokat, Boszniát, Algériát, Marokkót, Skandináviát és a most Svalbardnak nevezett sarkvidéki szigeteket. 1879-ben lázas betegsége kergeti vissza a Himalája tövébõl. Igazi szenvedélye, szerelme: a Kaukázus, a két földrész határán vonuló félelmetes lánchegység. A Kaukázus komor szépségû hegyvilágának egyik legkitûnõbb ismerõje és ismertetõje világszerte. Férfikorának két évtizedét ennek a titokzatos magányba és homályba burkolt hegyláncolatnak föltárására, meghódítására áldozta, hogy azután újabb évek fáradságos munkájával megírja róla a legszebb magyar könyvek egyikét: a Kaukázus-t.” [3]

1.kép

2. kép

„Az Alpok iránt érzett szeretet, amelyeknek havas hegyormait érintettem abban az idõben, amikor még kevesen vállalkoztak a jégárak bejárására, és a magas hegyi régiókba való behatolás felfedezõ utazás számba ment: ez a szeretet vitt engem a messze Himálajaba, a fagyos Kaukázusba és a Föld más hatalmas hegységeibe. Feladatom volt magasabb célok szolgálatába állítani Európán kívül esõ havasok kikutatásában az Alpok hasonló vagy azonos jelenségeiben való avatottságot s ama veszélyek és nehézségek ismeretét, amelyekkel a magas hegyek vándorának szembe kell szállnia.” [2]

„Utazásaim színtere a Kaukazus, kutatásaim tárgya e hegyrendszer fiziogeografiai viszonyainak tanulmányozása volt. A kaukaziai vidékek a XIX. században kezdõdõ tudományos kikutatásának útját vágta a Kaukazus égbemeredõ, havasi övében érintetlen magashegysége és sokáig áthághatatlan határt szabott a feléje törõ ember tudományos vizsgálódásai elé. Csak hézagosan – részben tévesen – ismertük e hegyrendszer természeti viszonyait, magas régióinak külsõ fiziognomiáját, hiányoztak azt híven visszatükröztetõ térképek és fényképek, nem foglalkozhattak még behatóbban a magashegység geomorfologiájával, glaciologiájával. Tág területek vártak átkutatásra a Kaukazus magas öveiben, hova emberi tekintet még be nem hatolt és hálás tér kinálkozott a földrajzi kutatásokra a Kaukazus még érintetlen magasságaiban. A Kaukazusban véghezvitt kutatásaimat fõbb vonásaiban elõre meghatározott munkaprogramm szerint kezdtem meg és folytattam. Elsõ helyen állott a magas régiók arczulatának, szerkezetének, geomorfologiájának, a hótakarónak és a gleccsertüneménynek, a jelenlegi és a diluviális eljegesedésnek tanulmányozása, úgyszintén, minthogy a kikutatandó magashegység fiziogeografiájának a megértése okszerûen a geologiai viszonyainak ismeretén alapszik, a geologiai téren való kutatás is, kõzetek és kövületek gyûjtése. Azon szoros viszonylatnál fogva, mely a kikutatandó terület arczulata és növénytakarója közt fennáll, súlyt fektettem növényföldrajzi megfigyelésekre és botanikai gyûjtésekre.” [1]

3. kép

4. kép

„A Kaukázus vidékét ismerték már az ó-kor népei. Egész mondakör szövõdik azokhoz a tájakhoz ott a Fekete-tenger és a Kaspi-tó között. A Kaf hegységet a régiek a világ végének tartották: a Kauk-azosz – az Aza-föld – isteneknek volt lakóhelye a deukálioni özönvíz után. Ottan szállott partra a napsugaras Kolchisz-ban az argonauták vakmerõ hajósnépe, s Prometeuszt is a Kaukázus szikláihoz láncolták a haragvó istenek.” [2] „A Kaukazus magas öveinek kikutatása csak úgy válik lehetõvé, ha a kutató … fölemelkedik a magasvölgyökön és gleccsereken át a gerinczek és hágók magasságáig, föl a csúcsok tetejéig, hogy azokról áttekintést nyerjen a hegység tagozottságáról, oroplastikájáról, a geologiai formácziókról, bepillantást nyerjen elrejtett zugaiba, melyek zárva maradnak mindenki elõtt, ki csak lent, a hegység alján, a mély völgyekben veszi útját.” [1]

„Már kezdettõl fogva úgy terveztem, hogy tekintettel a hegység magas öveinek bejárására alkalmas nyári idõ rövidségére, az utazásokat több évre kiterjesztem, hogy a Kaukazus egymástól nagy távolságra esõ, fizikai és klimatologiai jelenségeiben oly különbözõ részeivel megösmerkedhessem. Hét expediczión jártam be földrajzi kutatás szolgálatában a Kaukazust és útjaim sûrû hálózata vonja be a hegységet egész hatalmas kiterjedésében, nyugattól keletig.” [1]   A Kaukázus legmagasabb csúcsa   A hét expedíció útvonalai A flash Kotsis Levente munkája. Köszönjük!

5. kép

6. kép

„A magasabb öveiben még ki nem kutatott, szinte merõben érintetlen Kaukázus hegységébe tett utazásaim céljául tûztem ki a fizikai földrajzi viszonyokra vonatkozó ismereteink bõvítését s a kaukázusi hegyrendszer szemléltetését, írásban és képben.” „Leírásaimban arra kivántam támaszkodni, amit magam láttam és tapasztaltam. Rámutatok sorról sorra a kínálkozó tudományos eredményekre s jelzem a bejárt havasi hegyvidékrõl való tudásunk kialakulását. … Valósággal hihetetlen, mennyi téves felfogás uralkodik még mindig a Kaukázus havasi világát illetõleg, amelynek nagy területein nem fordult még meg halandó.” [2] „Expediczióm alatt a fényképi felvételeket a tudományos kutatás szolgálatába szegõdtettem, hogy szemlélhetõvé tegyem a felületi alakulást…” [1]

„Tisztában voltam a nehézséggel, amit a tanulmányozott jelenségek hasonló volta, a hegyeknek, a völgyeknek és jégáraknak a leirásban való gyakori ismétlõdése rejt magában. De a természet változatos a maga részleteiben ott is, ahol látszólag egyforma és ömnmagát ismétli, s ha ezeket a részleteket ragadjuk ki, a tájleírás is elkerülheti annak a veszélyét, hogy ismétléseivel fárasztóvá váljék. A személyes élmények éppúgy élénkítik az elbeszélést, mint magát az utazást s a kutató, ha érdeklõdést akar kelteni véghez vitt munkája iránt, tarozik vele, hogy õszintén ecsetelje egy-egy nehéz cél eléréséért folytatott küzdelmeit s a veszedelmeket, amiken keresztülment.” [2]

7. kép

„Most, hogy visszapillantok a munka és kutatás hosszú éveire, megjelennek elõttem a hóborította hatalmas hegyek, elmult szerencsés vándorévek céljai és ismét-és-ismét elfog a megnevezhetetlen vágy, hogy viszontlássam ezeket a fenséges tájakat, minden veszedelem és fáratság ellenére is, amelyet a rideg, magányos havasi világ rejt magában. Szerettem a küzdelmet a hatalmas természet csodás erõivel, mert ilyen küzdelemben büszkébbé és nemesebbé válik a lélek. A tiszta boldogság érzése fogott el engem ott a napfényes kaukázusi hegytetõkön, távol a világ forgatagának légkörétõl, ahol a remek Természet ölén feledhettem az emberi kicsinyességet és átengedhettem magam teljesen annak a végtelen varázsnak, amit tudásunk fejlesztése kelt bennünk s aminek még az emléke is oly felemelõ. ” [2] Déchy utazásainak erdményei

8. kép

1. A Nakra völgyében – Ebéd elõtt
2. Az Adai-choch (4647 m) a Cei-gleccsert körülfogó sziklafalról
3. Tábor az Adir-szu völgyében
4. Útban a bivouac felé
5. Az Elbrusz – Minghi-tau – (5629 m) a Dzsiper-hágóról
6. Fényképezés a hórégióban
7. A Kaukázus belsõ címlapja
8. A Csedim-hegység
9. Az Elbrusz – Minghi-tau – (5629 m) az Azau-gleccsert környezõ magaslatokról
10. A Kaukázusi magashegyég és környékének térképe (szerk.: Déchy Mór)
11. Gentiana Déchyana (új növényfaj)

[1] Déchy Mór: Kaukazusi utazásaim tudományos eredményei.
(Mathematikai és természettudományi értesitõ – A M. Tud. Akadémia III. osztályának folyóirata, XXVIII. kötet 5. füzet)
 (Magyar Tudományos Akadémia, Budapest 1910)

[2] Déchy Mór: Kaukázus – Kutatásaim és élményeim a kaukázusi havasokban.
 (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest 1907)

[3] Halász Gyula: Öt világrész magyar vándorai –  Magyar fölfedezõk Benyovszkytól napjainkig.
 (Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest 1936)