 |
 |
 |
 |
| A levél, egy rövid etnográfiai leírást kivéve, erről már valamivel többet mond el. Például azzal kezdi, hogy a barátok itt megszálltak. Itt ötven napot töltöttek el a barátok, mert útitársakra vártak. Amikor elegen gyűltek össze, és vezetőt is szereztek, ismét útnak indultak. No, bontsuk ki a mondatok értelmét! Máris azzal kell kezdeni, hogy megszálltak. Mit jelent ez? Nem csak úgy odamentek, látták az árakat, meg a kiírt feliratot, miszerint alkudozás nincs. Keményen alkudozniuk kellett. Ők minél kevesebbet akartak fizetni, emiatt általában le kellett mondaniuk olyan apróbb kényelmi eszközökről, mint a szobába felvitt élelem, vagy a naponta megetetett hátasállat. Bizony nekik maguknak kellett a legolcsóbb étkezési lehetőséget is megtalálniuk, és a szerzett hátasokat is maguknak kellett legeltetniük, hogy a legolcsóbban kijöjjenek a pénzükből. Következő mondat. Miért kellett annyi időt várniuk? Miért nem indultak neki a további útnak édes négyesben? Nos egy ilyen pusztasághoz, amin most akartak keresztülutazni, és ami ilyen gyéren lakott, elég körültekintően kell előkészülni. Sok élelmet, és vizet kell vinniük. Ezt és csomagjaikat is hátasállatokon, kézenfekvően tevén, lovon, szamáron vagy öszvéren kell vinni. Hogy ne maradjanak le az állataik mögött, nekik is fel kell ülniük egyre. És akkor még nem is beszéltünk az út során előadódható nehézségekről, mint például az itt megélő rablók. Akik ellen az egyetlen lehetséges megelőzési mód a sok katona magukkal vitele. Ezek felfogadása azonban megint sok pénzbe kerül, és ráadásul őket is nekik kell ellátniuk élelemmel, és vízzel, amit megint cipelnie kell valakinek. | Tehát egy utazás megszervezése korántsem olyan egyszerű dolog, mint azt ma egy ember teheti (bemegy egy utazási irodába, és megveszi a jegyeket). A legmegfelelőbb dolog ilyenkor, ha több ember társul az útra, és karavánt szerveznek, vezetővel, akit ki is hagytam. Na de mikor egyezik két ember akarata? Egy családon belül is olyan széthúzó erők működnek, hogy azt nehéz el is képzelni. Nem hogy egy sokkal számosabb csoporton belül. Nehéz tehát olyan sok embert összegyűjteni, akik mind egy irányba akarnak menni, és elegendően sokan is vannak az esetleges rablók visszariasztásához. Idézet a levélből: "Szkithia népe kereszténynek vallja magát." Ennek elmélete (annak vallja magát), és gyakorlata (valóban a keresztény erkölcsök szerint él) között azonban már a középkori Európában is széles szakadék volt, nemhogy a keleten, akik ritkán tudtak többet erről a hitről, minthogy Jézusról szól, és hogy a történet végén meghal. Ez pedig nem sok. Folytassuk: "De a fejedelemnek száz felesége van." Ez érthető, aki meg tudja fizetni a sok nő ellátását, és ráadásul még államférfi is, annak kötelező volt ezt az áldozatot meghozni népe javára. "Szikhiában minden férfi teljesen leborotválja fejét, és szakállát megnöveli. A nemesek is simára borotvált fejjel járnak, de ők meghagynak egy hajtincset a bal fültövük mögött." Az ókorban a haj az erő szimbóluma volt. A szakáll egyszerűen tekintélyt jelentett. Minél hosszabb a szakálla, annál tekintélyesebb a viselője. Hogy a nemeseknek mire kellett az a hajtincs, azt viszont már nem tudom. Talán ez volt akkor ott a divat. |