Természeti környezet, természetvédelem

A hegység az Északi-középhegységen belül a Karancs-Medves kistáj része. Geológiai származását tekintve a Karancs és a Medves -földrajzi közelségük ellenére- szerkezeti felépítésében és keletkezési idejében jelentősen különbözik. A "Palóc Olimposz"-nak is nevezett Karancs a Börzsöny, a Cserhát és a Mátra rokona. Zárt tömbje messziről szembetűnik, 729 m magas csúcsáról tiszta időben a Tátrát, a Budai hegységet is megláthatjuk. 20-25 millió éve úgy keletkezett, hogy az andezitláva nem tört a felszínre, hanem felemelte az öregebb, üledékes kőzetet. A láva tehát a mélyben megrekedt és itt hűlt ki, az andezitrétegek a későbbi eróziós pusztító folyamatok hatására kerültek a felszínre. A Medves sokkal fiatalabb mint a Karancs, a 2 millió évvel ezelőtti heves bazaltvulkánosság eredménye. A Salgótarján környéki bazaltcsúcsokkal együtt a Tapolcai-medence tanúhegyeivel (Badacsony, Csobánc, Szent György-hegy) rokon. A hígan folyó bazaltláva keskeny vulkáni csatornán ömlött a felszínre és lepényszerűen szétterülve létrehozta Európa legnagyobb kiterjedésű bazaltfennsíkját (15 km2). A sötét színű, finoman kristályos bazaltréteg vastagsága nem egységes, a peremek felé elvékonyodik és közben is változik vastagsága 10 és 100 méter között aszerint, hogy a vulkanizmust megelőző erózió által erősen tagolt felszín kiemelkedését vagy mélyedését takarja el. A bazaltfennsík magyarországi részét térképünk is ábrázolja, másik része az országhatár túloldalán, szlovák területen van. A fennsík körül vulkáni kúpok sorakoznak: Salgó, Somos-kő, Szilvás-kő, Medves magasa (Medvedia výšina). Ez utóbbi a legmagasabb, 659 m magas, a csúcsa már szlovák területen van. Akár a kissé távolabbi Somlya és bárnai Nagy-kő, ezek is mind másodlagos kiemelkedések. A bazaltlávából megszilárdult részek ellenálltak a későbbi lepusztulásnak és megőrizték az eredeti felszín magasságát, hasonlóan a Tapolcai-medence bazaltsapkás tanúhegyeihez.

Az éghajlat az Északi-középhegységnek megfelelő. A szél többnyire északnyugat felől fúj, a csapadék évente 500-600 mm. Nyáron szeszélyes hőmérséklet-ingadozások is előfordulhatnak. Nem ritkák a májusi fagyok vagy a szeptember-októberi ködös napok. A havas napok száma 50-70. Sízésre, szánkózásra a térképen is ábrázolt eresztvényi, illetve kissé távolabb a pécs-kői és szilvás-kői síközpontokban van lehetőség. Eresztvény fölött, az 524 m magas Kotyesz északi lejtőin két sífelvonó van. Alkalmas időben a fennsík kitűnő lehetőséget kínál sífutásra, sőt e térkép használatával akár sítájfutásra is.

A térkép által ábrázolt területről három irányba folynak a vizek, az Ipoly, a Zagyva és a Sajó vezeti el őket. A Tarna is a Medvesben, a térkép délkeleti csücskétől keletre 3 km-re ered. Az Ipoly a Dunába, utóbbi három a Tiszába ömlik, tehát hazánk két legnagyobb folyójának vízválasztója is keresztülhúzódik a Medvesen. A Zagyvának pedig a forrása is itt, Salgóbányától délre található. A fennsíkon több lefolyástalan terület is van, ahol a csapadék összegyűlik és a talajba jut. A fennsík peremén aztán bővizű forrásokban kerül a víz újra felszínre (Petőfi-, Losonczi Anna-forrás; Ickós-, Bodzfás-kút). A Medvesben több kisebb tó található, melyek közül a fennsíkon levő, sekély, elmocsarasodó állóvizek természetes eredetűek, a Salgóbánya és Eresztvény környékiek a szénbányászat eredményeképpen, általában suvadásokban keletkeztek. Nagyon szép látványt nyújt a Közép-bánya tava. Itt az egykori kőbánya udvarában a csapadékvíz gyűlt össze, a csillogó vízfelszínt 25-30 méteres sziklafalak ölelik körbe. A Somoskőtől délre fekvő Nagy-völgyben mesterséges horgásztavak vannak. A legnagyobb állóvíz a Tarján-patak felduzzasztásával létrehozott csónakázótó, ahol egykor strandolni is lehetett. Medre azonban elhínárosodott, ezért fürödni jobb a mellette kiépített Tóstrandon.

A növényzet változatos, hiszen a természetes eredetű bükkös és tölgyes erdők mellett a mesterségesen telepített fenyvesek és akácosok is megtalálhatók. A patakvölgyekben égeresekkel, a fennsíkon nyírligetekkel találkozhatunk. De juhar, gyertyán, vadkörte is előfordul. A Medves laposa és a Rónai-fennsík hegyi rétjei legelőként és kaszálóként szolgálnak, ahonnét a kilátás is kitűnő szinte minden irányba. Ezerféle vadvirág nő itt, tavasztól őszig eleven színekben pompázva. Nyár végétől találhatunk szedret, málnát, kökényt és csipkebogyót, valamint sokféle gombát is.

Állatvilága fajokban gazdag, a bogaraktól a nagyvadakig megtalálható minden, ami az Északi-középhegységben megszokott. A hegység névadójául szolgáló medvék azonban már réges-régóta nem élnek a területen.

A Salgóvár és környéke, mint természetvédelmi terület 1964 óta védett. A Gortva-patak völgye is helyi védettség alatt állt. Ezen értékeket is magukba foglalóan 1989-ben hozták létre a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetet, amibe a térkép által ábrázolt terület nagyobbik része is beletartozik. A Tájvédelmi Körzet területe 6709 hektár, ebből fokozottan védett 447 hektár. A határ túloldalán a Medves "folytatása" is védett, a szlovákiai Cerová vrchovina (Cseres-hegység vagy Füleki-hegység) Tájvédelmi Körzet és ezen belül a Somoskői Állami Természeti Rezervátum területe. A térkép területén kívül Salgótarjánban három helyi jelentőségű természetvédelmi terület is van: a Baglyas-kő és a Pécs-kő bazaltkúpjai valamint a Pocikvár, amely feltehetőleg földvár volt.

Salgóbányán, a bányatelep egykori kaszinójában működik a Bagoly-tanya, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nógrád megyei helyi csoportjának Információs Irodája. Az érdeklődőket könyvtár, faliújság, több féle technikai felszerelés (CD-ROM, video, sztereomikroszkóp, diavetítő) várja. Könyvek és térképek vásárolhatók. Kívánságra túrajavaslatot adnak illetve túravezetést biztosítanak madártani és természetvédelmi túrákhoz. Nyitva péntekenként 16-19, vasárnaponként 10-15 óra között.

Természeti környezet, természetvédelem - Történelem, irodalomtörténet - Ipartörténet - Turistatörténelem - Teljesítménytúrák és túramozgalmak - Címek, telefonszámok - Salgóvár és környékének tájfutótérképei - Irodalom
Vissza a térképhez!
Vissza Salgótarján kezdőlapjára!