A kibányászott szén legnagyobb felhasználója az acélgyár volt, aminek építését gróf Andrássy Manó kezdeményezte 1869-ben. A "vasgróf" szolgált feltehetőleg Jókai Mór: Fekete gyémántok című regénye főhősének, Berend Ivánnak egyik élő modelljéül. Az acélgyártáshoz a vasércet Gömörből hozták, ezért jött létre 1881-ben a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., amely a maga idejében Közép-Európa legnagyobb vállalkozása volt.

A bazaltot 1878-tól bányászták a medvesi bányákban. Az első bányát a holland származású Jansen Adolf nyitotta meg a Bagó-kő oldalában, ezt követte aztán a többi. A kőbányászat központja Eresztvény lett, aminek a neve is a kőbányászattól ered: a fennsíkon kibányászott bazaltot siklópályán eresztették le idáig. Innen aztán kisvasúton vitték le a Somoskőújfalunál lévő rakodóig, ahol nagyvasútra rakták. Akárcsak a Fogasé, a kőszállító kisvasút nyomvonala is megtalálható a térképen és a terepen is, sőt egy alagút is fennmaradt. A bazaltot, kockakő formájában útburkolásra használták. Nemcsak Budapest és Bécs, hanem London és Párizs utcáin is megtalálható volt a medvesi bazalt.

Somoskőtől keletre, a Magyar-bánya egyik meddőhányóján rendezték be a Nógrád megyei Kőparkot, ahol nemcsak a helyi bazalt és bazalttufa valamint a szomszédos Karancs és Sátoros andezitje van kiállítva hatalmas tömbökben, hanem a megye összes más jelentős kőfélesége is: szandai, mátraszőlősi, zsunypusztai és jobbágyi andezit, keszegi mészkő, sámsonházai meszes homokkő. Kissé odébb, az egyik bányaudvarban van a Kőbányászati Bemutató, illetve ma már inkább csak a maradványai, mivel sajnos az utóbbi években vandál módon megrongálták a kiállított egykori kőbányászati eszközöket és felszereléseket. A terepen járva ezenkívül szinte mindenütt megtalálhatók az egykori szén- és kőbányászat nyomai: elhagyott bányaudvarok, meddőhányók, suvadásos alábányászott területek, felszedett kisvasutak töltései, bányabejáratok, vasbeton és acél műtárgyak, egykori sikló- és csillepályák építményei, légaknák nyílásai. Ezeket a jelzett turistautak vagy elkerülik, vagy kellően biztonságos helyen vezetnek el mellettük. A jelzett útról letérve azonban a kellő körültekintés mindenképpen ajánlatos, mert hirtelen akár 30-35 méter mélység is elénk tárulhat. A szénbányászat története iránt érdeklődők ne mulasszák el felkeresni Salgótarján belvárosában, a felhagyott József-akna bányavágataiban kialakított földalatti Bányamúzeumot.

Vissza a térképhez!

Vissza Salgótarján kezdőlapjára!