[Tajfutas] Mattia Drbertolis

[Szieberth Péter]

1984 ben mint katona voltunk Kubában. Lantos, Nagy Robi és még talán 
Tóth Karcsi is.
Mondhatni, hogy a felnőtt válogatott fele ott volt.
Odaérkeztünk kor országúton rögtön elmentünk átmozgatni. Párás meleg 
volt, nem a megszokott körülmények fogadtak. Az országút egy része 
nedves volt, ott előttünk eshetett az eső. Belépve és haladva ebben a 
szakaszba, olyan volt, mintha mellünkre ültek volna, nehezebb volt a 
légzés is.
Kiérve ebből ami talán 500 m volt, megint könnyebben, de nem könnyen 
tudtunk futni.
A terepbemutatón ahol sétálgattunk is és valahogy könnyebb terep volt 
még úgy ahogy haladtunk. De a verseny ...!!!, az borzalom volt. A 
megszokott technikai tudás az nem számított. Nem lehetett átvágni, 
szintezni. Sűrű volt és szinte áthatolhatatlan több részen.
A versenyen fizikailag teljesen kimerültünk már félpályánál. 
Belefeküdtem egy vízfolyásba amiben 30 fokos víz csordogált, gondolván, 
hogy lehűtöm magamat. Ja, mindez ősszel volt......
Aztán 2/3 pálya után csak kerültem, hogy kevesebbet kelljen emelnem a 
lábamat és csökkentsem az erőlködést és persze vánszorogtam.
Ne gondoljátok, hogy a többiek jobban haladtak. Az eredmény amire nem is 
emlékszem nem érdekelt. Amikor beértem volt egy nálunk is megszokott 
100-120 literes műanyag hordó tele hideg vízzel amiben jégdarabok 
úszkáltak benne üdítő. Először csak illendőségből az arcomat és a 
kezemet locsoltam vele, majd aztán amennyire engedte a lehetőség fejjel 
előre belemerültem (szerintem mellig). Ki, aztán párszor még vissza. 
Voltak követőim ezt a megoldást látva.
Biztos vannak szakavatottabbak a szakmában, de a két legvékonyabb 
testalkatú kattant ki közülünk a legjobban. Ez sem lehet talán véletlen.
Ebben az esetben is igaz, hogy az alapos és mélyreható felkészülés 
meghatározó. Ők mindent megtettek amit meg lehet tenni. Büszkék is 
vagyunk Rájuk, de amihez nem lehetünk hozzászokva ( s hetek sem voltak a 
megszokáshoz) az kifogott rajtuk.
Bízok abban, hogy még sok évig drukkolhatunk minden válogatottunknak. A 
most is megszerzett tapasztalat erősíti Őket és eredményességükben.
Sz. Péter
2025.08.09. 10.39 keltezéssel, Zoltan Kiss írta:
> Sziasztok! Nagyon sajnálom az olasz versenyzőt és mindenkit, aki feladta,
> vagy rosszul lett a versen,én. El tudom képzelni, hogy mit érezzétek futás
> közben. Átéreztem én is a New York marathonon 1984-ben, amikor iszonyatos
> meleg és nagyon magas páratartalom volt. Az élmezőnyben is nagyon sokan
> feladták. Hogy milyen lehetett az az időkből is kimerült. 1983 1. helyezett
> 2 óra 8 perc volt, én 33. lettem 2:15: 55-ös idővel. 1984-ben 1. helyzettel
> 2 óra 15 perc, én iszonyú görcsöket még 40 km-nél 15. voltam, de
> bevonszoltam magam a 25. helyre, ami akkor még 1000 dollár pénzjutalom
> volt, az időm pedig 2 óra 23 perc volt, amit edzésen is tudtunk. Ezzel azt
> akartam érzékeltetni, hogy nem vagyunk egyformák, van aki kibírhatatlan és
> van aki nem az ilyen extrém időjárást, előre meg nem lehet tudni, hogy a
> verseny napján milyen idő lesz. Üdv Csonti
>
> Kéri Gerzson <gfkeri at gmail.com> ezt írta (időpont: 2025. aug. 9., Szo
> 10:21):
>
>> Angolra fordítva:
>>
>> *World Games – Italian orienteering athlete Debertolis falls ill: now in
>> intensive care in Chengdu.*
>> The athlete from Veneto’s GPS signal stopped transmitting during the race.
>> He was quickly located and taken to hospital.
>>
>> *The orienteering community is anxiously awaiting news about Mattia
>> Debertolis, the Italian athlete who competed in the men’s middle-distance
>> race this morning but was unable to finish.* His teammate Francesco
>> Mariani completed the course, earning a silver medal, while Debertolis,
>> from Veneto, collapsed and lost consciousness. The World Games medical team
>> responded immediately, transporting him to hospital. Following initial
>> tests, he was transferred directly to intensive care. Emergency
>> communication lines between China and Italy were activated with the
>> assistance of the Italian Embassy and the Ministry of Sport.
>>
>> *According to initial reports, Debertolis — a 29-year-old civil engineer
>> from Trentino who works in Stockholm — was competing as normal when his GPS
>> device, carried by all athletes, suddenly stopped transmitting, indicating
>> that he had stopped moving.* This prompted an immediate rescue operation.
>> He was quickly located and rushed to hospital, where he is now recovering
>> under constant medical supervision.
>>
>
>
> _______________________________________________
> Tajfutas mailing list
> Tajfutas at lazarus.elte.hu
> http://lazarus.elte.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/tajfutas

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lazarus.elte.hu/pipermail/tajfutas/attachments/20250809/94fa81c1/attachment.html>