[Tajfutas] Mattia Drbertolis

[Márton Scultéty]

Sziasztok!

Bővebben a témáról:
https://plandurance.hu/cikkek/a-futasaink-csendes-ellensege-a-magas-paratartalom/

Szerintem a fő probléma az volt, hogy pont ilyen viszonyokra nem volt
megfelelő tapasztalat korábbról, sem rendezői, sem versenyzői, sem edzői
oldalról.
Jaroslav Kacmarcik (aki most a pályakitűző volt) ugyan számos kínai
PWT-futamban működött közre az elmúlt években, de azok mind ősszel vagy
télen voltak.
A kínai hazai versenyeken meg szerintem nem futnak olyan erős tempóban,
mint most az európai élmezőny, de amúgy sem igazán akart az IOF a helyiekre
támaszkodni, amióta a 2019-es kínai világversenyeket elcsalták.
Japánban ugyan volt VB pont 20 éve, de ott sokkal kevésbé volt durva a
páratartalom hatása, északabbra van, és nagy arányban zárt erdőkben mentek
a pályák.
Még a most érmet nyerő országokra sem mondható el, hogy fel tudták
készíteni a teljes csapatukat, legfeljebb azokra, akik tudatosan távol
tartják magukat a világjátékoktól. :-)
Egyénfüggő volt a tűrőképesség, és ezáltal az eredmény.
Holnap sok szempontból más lesz, pl. egy 15 percre tervezett pályában is
lesz frissítő, meg a várható tájékozódási feladatok miatt sem érdemes
maximális tempóban futni.

Üdv,
Skuló Marci

Szieberth Péter <szieberthpeter63 at gmail.com> ezt írta (időpont: 2025. aug.
9., Szo, 12:36):

> 1984 ben mint katona voltunk Kubában. Lantos, Nagy Robi és még talán Tóth
> Karcsi is.
> Mondhatni, hogy a felnőtt válogatott fele ott volt.
> Odaérkeztünk kor országúton rögtön elmentünk átmozgatni. Párás meleg volt,
> nem a megszokott körülmények fogadtak. Az országút egy része nedves volt,
> ott előttünk eshetett az eső. Belépve és haladva ebben a szakaszba, olyan
> volt, mintha mellünkre ültek volna, nehezebb volt a légzés is.
> Kiérve ebből ami talán 500 m volt, megint könnyebben, de nem könnyen
> tudtunk futni.
> A terepbemutatón ahol sétálgattunk is és valahogy könnyebb terep volt még
> úgy ahogy haladtunk. De a verseny ...!!!, az borzalom volt. A megszokott
> technikai tudás az nem számított. Nem lehetett átvágni, szintezni. Sűrű
> volt és szinte áthatolhatatlan több részen.
> A versenyen fizikailag teljesen kimerültünk már félpályánál. Belefeküdtem
> egy vízfolyásba amiben 30 fokos víz csordogált, gondolván, hogy lehűtöm
> magamat. Ja, mindez ősszel volt......
> Aztán 2/3 pálya után csak kerültem, hogy kevesebbet kelljen emelnem a
> lábamat és csökkentsem az erőlködést és persze vánszorogtam.
> Ne gondoljátok, hogy a többiek jobban haladtak. Az eredmény amire nem is
> emlékszem nem érdekelt. Amikor beértem volt egy nálunk is megszokott
> 100-120 literes műanyag hordó tele hideg vízzel amiben jégdarabok úszkáltak
> benne üdítő. Először csak illendőségből az arcomat és a kezemet locsoltam
> vele, majd aztán amennyire engedte a lehetőség fejjel előre belemerültem
> (szerintem mellig). Ki, aztán párszor még vissza. Voltak követőim ezt a
> megoldást látva.
> Biztos vannak szakavatottabbak a szakmában, de a két legvékonyabb
> testalkatú kattant ki közülünk a legjobban. Ez sem lehet talán véletlen.
> Ebben az esetben is igaz, hogy az alapos és mélyreható felkészülés
> meghatározó. Ők mindent megtettek amit meg lehet tenni. Büszkék is vagyunk
> Rájuk, de amihez nem lehetünk hozzászokva ( s hetek sem voltak a
> megszokáshoz) az kifogott rajtuk.
> Bízok abban, hogy még sok évig drukkolhatunk minden válogatottunknak. A
> most is megszerzett tapasztalat erősíti Őket és eredményességükben.
> Sz. Péter
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lazarus.elte.hu/pipermail/tajfutas/attachments/20250809/e7ce0724/attachment.html>