[Tajfutas] 500-as limit

[Palumbi Edit]

Ajánlom Székely Éva későbbi olimpiai bajnok úszónő Sírni csak a győztesnek szabad! c. könyvét. Ő is úgy élte túl az ostromot viszonylag jó erőnlétben, hogy lépcsőzött az üres lépcsőházban.

-- Eredeti üzenet --
Feladó: István Zsebeházy<zsebeisti at gmail.com>Címzett: lazarus<tajfutas at lazarus.elte.hu>Elküldve: 2020. március 13. 16:57Tárgy : Re: [Tajfutas] 500-as limit

Isti, jobban tetted volna ha ezt a véleményedet megtartod magadnak. Rengeteg részletet nem ismersz és egy halott, nagy sportolóba és edzőbe rúgtál bele. Nekem edzőm volt, akit tiszteltem és szerettem.
Na jó, hát túlzásokba azért ne essünk, csupán a szituáció abszurditását emeltem ki.Természetesen nem volt célom a tiszteletlenség senkivel szemben sem, a saját, témával több éve szorosan foglalkozó tapasztalataim és élményeim után azt is óriási teljesítménynek tartom aki egyáltalán testileg és lelkileg túlélte azt a 3-5 hetet (földrajzi elhelyezkedésének függvényében) a pincékben és az esetleges öngyilkos vállalkozást ki az utcára élelemért és vízért, a higiénés állapotok és a közellátás teljes hiányának borzalmait. Nyilván sok tényezőt nem ismerek, gyors frontátvonulás után vagy Buda nyugatibb és északibb részein a túlélésre jóval nagyobb volt az esély és ott ilyen az "mókák" talán valóban nem jelentettek közvetlen életveszélyt. De attól még meredeken hangzik hogy 44 karácsonya és 45 februárja között valaki a puszta túlélésen kívül másra is tudott gondolni. Én persze nem voltam ott, de aki mutat nekem olyat aki szerint ez micsoda kaland volt, azzal szívesen leülnék egy sörrel.De ezzel már nem akartam a hálót traktálni. 
Ha van valahol ilyen visszaemlékezés azt szívesen elolvasnám. 

Erdélyi Tibor <etibor1 at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. márc. 13., P, 15:39):
Sanyi bácsi sokaknak sokat mesélt erről, a nekrológba is beleírták. Biztos volt alapja. Az hogy a lépcsőház mennyire volt romokban, és szétlőve a ház, nem tudom, a serdülőkori emlékhez a lebombázott Berlin képe kapcsolódott nálam, talán nem volt ennyire durva a helyzet. Az viszont tény (bár nem kerestem meg az eredményeket), hogy a háború után amikor újra elindult az élet és a sportversenyek, kiváló erőnlétben volt, amit az eredményei is igazolnak. 
István Zsebeházy <zsebeisti at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. márc. 13., P, 15:30):
nagy hatással volt rám serdülő koromban, amikor arról mesélt, hogy 1944-ben, az ostrom alatt a pincéből fellopódzott a szétlőtt ház lépcsőházába, hogy ott
eddzen, ha már az utcára nem mehetett kiEz azért nem túl életszerű annak ismeretében, hogy milyen intenzív és pusztító bombázások és belövések érték a várost és ismerve a civil emberveszteség nem éppen törpe arányát, de csajozni biztos jól lehetett ezzel a dumával akkoriban. :) Nekem is van egy kollégám aki szerint minden héten megver egy rendőrt...
_______________________________________________

Tajfutas mailing list

Tajfutas at lazarus.elte.hu

http://lazarus.elte.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/tajfutas



_______________________________________________

Tajfutas mailing list

Tajfutas at lazarus.elte.hu

http://lazarus.elte.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/tajfutas


--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lazarus.elte.hu/pipermail/tajfutas/attachments/20200314/3b2580d4/attachment.html>