2. A TÉRKÉPÉSZET GÖRÖG KEZDETEI
Ha tudománynak tekintjük " a társadalmi történeti fejlődés folyamán
és azzal szerves kapcsolatban kialakult, módszeresen szerzett, szűntelenűl gyarapodó
és tökélesedő ismeretek rendszerét, amely egyre teljesebben tükrözi a valóság
objektív törvényszerűségeit és ezáltal képessé teszi az embereket a valóság céltudatos
átalakítására", akkor az i. e. VIII. századtól az i. sz. II. század közötti időben
görög földön már megtaláljuk az európai tudomány gyökereit. A görögök állapították
meg ( és bizonyították először) a Föld gömbalakúságát, ők számították ki méretét.
Ők szerkesztették át a régebbi korok eszközeit és hoztak létre új térképező alkalmatosságokat,
valamint máig használt módszereket, ők teremtették meg a szó tudományos értelmében
vett földrajzi térképeket.
E korszak három nagy alakja PTOLEMAIOSZ Klaudiosz ( i.sz. II. század), a "térképészet
atyja", ERATOSZTHENÉSZ ( i. e. III. század), a föld méreteinek meghatározója és
HÉRON (szintén az i. e. III. század), aki leírta a földmérés eszközeit és geometriai
módszereit. Több célra használta dioptriáját, egyrészt a vízszintes sík kijelölésére
s ezzel magasságmérésre, az ún. szintezésre (ez látható a rekonstruált képen),
másrészt kettős irányzóval ellátva vízszintes síkban levő szögek mérésére. HÉRON
sok más műszer feltalálója is volt, napjaink több műszere ugyanezen alapelven
nyugszik.