Kb. 2000 évvel ezelőtt Augustus idejében.
A római katonamérnökök (finiter v. mensor) egyenesek és derékszögek meghatározására alkalmas műszerével, a gnomával utak kitűzését végzi.
3. A RÓMAI BIRODALOM TÉRKÉPÉSZETE
A hatalmas római birodalom államszervezete igényelte, gazdasága
pedig lehetővé tette számos térkép létrehozását. Ezekről sok írásos feljegyzés
maradt ránk, térkép azonban alig. Térképészetüket a gyakorlatias szellem hatotta
át. Részletes térképeik voltak városokról és falvakról, úttérképeik szolgálták
a városépítést, a kereskedelmet és a hadvezetést, és voltak világtérképeik, az
akkor ismert világ áttekintésére. Művelőit agrimenzoroknak (földmérőnek), gromatikusnak
( a képen látható grómával dolgozónak) vagy decempedator-nak (rudas földmérőnek
nevezték.
A grómát derékszögek kitűzésére használták, egy példánya Pompei ásatásakor került
elő. Ilyen eszközzel tűzték ki a városok és katonai táborok szabályos derékszögű
utcahálózatát, a kiosztásra kerülő telkek határvonalait, utak tengelyét, nagyobb
épületek alapjait. Munkájuk eredményét fémbe vagy kőbe karcolva ábrázolták, esetleg
pergamenre (kikészített bőrre) festették. Részletes térképeket készítettek az
újonnan alapított városokról, erődítményekről és a megművelt falusi parcellákról.
Másolatban maradt ránk egy római úttérkép ( az ún. Tabula Peutingeriana), amely
a légiók, a kereskedők és a hírvivők útvonalait ábrázolta. A birodalomnak az egész
Földközi-tengerre kiterjedő térképezése 25 év munkájával, AUGUSTUS császár uralkodása
alatt lett kész. A munkálat irányítója hadvezére és "miniszter"-e , AGRIPPA, térképészei
görögök voltak. Sajnálatosan, e térképszelvények nem , csak szűkszavú leírásuk
maradt ránk.
 |
 |
 |