6. FELMÉRÉSEK ÉS TÉRKÉPEZÉSEK A TÖRÖK URALOM KORSZAKÁBAN (XV. ÉS XVI. SZÁZAD)
Magyarországon a török időkben a meg-megújuló harcok, a lét- és
munkabizonytalanság megbénította a kor műszaki és természettudományos tevékenységét.
A Lázár-féle magas színvonalú országtérképezési munkák háttérbe szorultak. Nagyobb
teret kapott viszont a hadszínterek, várak, erődítmények felmérése és ábrázolása
az állam (a katonaság), a városi elöljáróságok és egyes földesurak "megrendelésére".
Ezek ugyan kisebb területeket öleltek fel, de a korábbiaknál nagyobb pontosságot,
részletességet és domborzat-feltüntetést igényeltek.
Ilyen maradt fenn Nádasdy Tamás nádor hagyatékában: Pápa város felmérése (1555-ből),
amelyet a török elleni megerődítéshez készítettek el. 1594-ből származik a magyar
nyelvű kartográfia első terméke: Esztergom ostrom-térképe, a kassai születésű
Ruda János tollából, amely még az ostrom idején készült el a környékbeli folyók,
települések és domborzat feltüntetésével.
Az Eszterházy Pál gyűjteményében talált Zrínyi-Újvár ostrom-helyszínrajzon a várat
és környékét láthatjuk, a vizeket, utakat, hidakat, településeket és még a domborzatrajzot.
Figyelmet érdemel Győr város első rendezési tervéhez készült felmérés és telekkönyve
1567-ből. Ebből kitűnik, hogy a középkori szabályos utcaképet állították helyre
a rendezés során. A felmérésekből, amelyekhez lejtmérést, derékszögű méréseket
és az alapvonalakhoz is hosszúság meghatározásokat végeztek, a XVIII. Században
a fővezérek, főurak és az uralkodó számára gyűjteményes köteteket állítottak össze.
 |
 |
 |