A térképkészítés története
12.jpg - 19513 Bytes
Kb. 1630.
Mérési és térképezési munkálatok. Lejtmérés, derékszögkitűzés, hosszmérés.

7. A MÉRŐASZTAL, A TERMELÉKENY FELMÉRÉS ÚJKORI ESZKÖZE

A XVI. század végén Európa szerte megindultak a részletesebb - ma topográfiainak mondható - térképezések, mert a hadászat , a közigazgatás, a kereskedelem részletesebb, jobb térképeket követelt, méghozzá igen gyorsan. Ezeket a követelményeket csak technológiai váltással lehetett kielégíteni, melynek legfontosabb eszköze a mérőasztal lett.
Korábban is dolgoztak már mérőasztallal - talán már az ókorban is - , de az többnyire csak kényelmet szolgált, míg a XVII. századtól a ráragasztott papírral együtt már grafikus szögmérésre, pontos távolságrögzítésre, a domborzat érzékelhetőbb ábrázolására a felmérések kihagyás mentes elvégzése érdekében használták. A szakirodalomban először Digges: oantometria... című művében jelent meg (1571), de még kialakulatlan formát mutatott.
A mérőasztal feltalálását legtöbben Johann Praetorius (1537-1616) altburgi egyetemi tanárnak tulajdonítják 1590 körüli dátummal, elnevezése is sokáig "mensula Praetoriana" volt. ( Vannak viszont, akik Philipp Eberhardot tartják a feltalálónak.) Tartozékai: a külpontos alátámasztású háromlábú állvány, a busszola, az irányzó vonalzó (diopter), a vetítővilla és a függővel ellátott háromszög a vízszintesre állításhoz.
A felmérésben igen nagy termelékenységet szolgáltató mérőasztalfelmérést Marinoni és Brummel tökéletesítette (előbbi katonai felmérések céljaira), majd a biliárdgolyó és a szelencés libellát alkalmazzák vízszintessé tételekhez, valamint megszületik a távcsöves vonalzó (1742), végül a XIX. században a középszerkezet és a tahiméteres vonalzó.
Az 1660-as évekből fennmaradt egy hazai mérőasztalos mérési jelenet rajza G. G. Spalla császári mérnök szép térképén, mely a Zrínyiek elkobzott csáktornyai kastélyát ábrázolja színes pergamen térképen. Látható, amint a felmérő mérőasztalán irányzást végez mérőlánccal és kitűző rudakkal dolgozó munkatársai körében.
A mérőasztalt hazánkban a XX. század közepéig üzemszerűen alkalmazták.


1left.gif - 267 Bytes 1up.gif - 280 Bytes 1right.gif - 266 Bytes