1763-1787
Az első katonai térképfelmérést már mérőasztal segítségével hajtották végre a katonai mérnökök.
11. MAGYARORSZÁG ELSŐ KATONAI FELMÉRÉSE
Az országtérképeknél nagyobb méretarányú (topográfiai) térképezés
kezdete Európában a XVI. századra esik, a nagyobb háborúk (a török elleni, az
osztrák és spanyol örökösödési háború) idejére.
Az ekkor induló nagy ívű fejlődés első terméke a Francia tudományos Akadémia 1733.
évi határozata nyomán készült " Carte geometrique de la France " (Franciaország
geometriai térképműve) volt (1750-1793 között 174 lapon 1 : 86 400 méretarányban).
Ehhez az ún. Cassini-féle felmérés nyújtotta a csillagászati és geodéziai alapokat.
- a kor másik nagy térképműve Nagy Frigyes híres kabinettérképe a porosz tartományokról
(1767-1787, 270 lap, 1 : 50 000).
E két térképműnek méltó kortársa - a kor legnagyobb topográfiai alkotása - Magyarország
és Austria első országos katonai felmérése (1763-1787, kb. 5400 lap, 1 : 28 000).
A maga idejében méreteiben és tartalmával is kiemelkedő volt, ma pedig egyedülálló
történelmi és földrajzi forrásanyag, melynek eredetije a bécsi, másolata a budapesti
hadi levéltárban található.
A térképek vázát grafikus háromszögelés adta, vetületet és fokhálózatot még nem
alkalmaztak. A geometriai vázat és a szelvényezést Neu ezredes javaslata szerint
dolgozták ki. A kézirati szelvényeket hét színt használva kiszínezték. A részleteket
mérőasztallal mérték. A kőépületeket piros színben, alaprajzban ábrázolták, a
tanyákat is felvették.
Többféle utat jelöltek, köztük a legfőbbeket barnával. A kertek sötét, a legelők
világos zöld színűek, a szőlők jele sárga mezőbe került. A vizek kékek. A domborzat
ferde megvilágítással készült, magassági adatok nélkül. Névrajza németes. Feltüntették
a települések közötti távolságokat is gyalogos menetidőben (negyedórákban) kifejezve.
Egységes kiadott jelkulcsról nem tudunk, de a szelvények egyöntetűsége arra vall,
hogy valamiféle utasítás létezett. E térképek alapján több kisebb méretarányú
térképet is szerkesztettek, de azokat sem nyomtatták ki, pl. az ún. " Kis térkép"-et
(1 :115 000) és az "általános térkép"-et (1 : 360 000). Titkossága miatt egyik
sem jutott el 1920-ig az európai szak-közvéleményhez.
 |
 |
 |