15. DOMBORZAT FELMÉRÉS
A társadalom élete térben zajlik, így a térképeken is szükség
van - a felszín mellett - a harmadik dimenzió megjelenítésére. Fontos ez a közlekedésben,
az építkezések miatt és a települések kialakításában, mert már az ókori folyó
menti kultúrákban is jelentős szerepet játszott ez, ahol pl. az öntözéshez jól
kellett ismerni a magassági viszonyokat. A XVII. századtól kezdve a hadvezetés
igényelte a terep domborulatainak pontos ábrázolását, később a táj sajátosságainak
megismeréséhez és az atlaszok térképeihez volt szükség megjelenítésükre.
A legpontosabb magasságmérési módszer: a szintezés. Ennek első eszközeit Héron
görög tudós lírásában láthattuk; a XVIII.-XIX. században távcsővel ellátott műszereket
állítanak elő. Ezzel a módszerrel mértek a Duna és a Tisza szabályozása során,
és így határozták meg az Adriai tenger szintjéhez (Trieszthez) képest az ún. ősjegyek
magasságait, köztük 1888-ban a Nadapét, amely napjainkban is egyik magassági alappontunk.
Szintező műszereket Magyarországon az egykori Süss cég, majd utóda a Magyar Optikai
Művek, valamint a Gamma Művek állított elő. Több híres műszerkonstruktőrünk tervezett
különféle szintező műszereket, köztük Oltay Károly professzor (1922) és Tóth Pál,
a MOM mérnöke (1958, 1975).
 |
 |
 |