Az értekezés alapvető célja - főleg a magyar nyelvű szakirodalom hiányosságai miatt -, hogy ismertesse az egyes térképi elemek kartometriai célú mérésének lehetséges módszereit, illetve azok pontosságát, továbbá röviden felvázolja a kartometria szerepét a térképinterpretáció folyamatában. A kartometriai eljárások részletes ismertetésénél bemutattam a fontosabb módszerek esetében az egyes eljárások pontosságát és alkalmazásuk korlátait.

Azonban ismételten hangsúlyoznom kell, hogy az értekezésnek a kartometriai eljárásokat bemutató része inkább már csak térképtörténeti jelentőségű. Nemcsak a gyorsaság, hanem a pontosság is alapvetően a számítógéppel segített mérés mellett szól (tulajdonképpen magát a mérés elvét sem kell ismernünk, csak követni a számítógépes program utasításait). Ezt a tendenciát az is erősíti, hogy előbb-utóbb térképeink nagy része (a topográfiai térképek mindenképpen) digitális formában lesznek tárolva. Vagyis minden térképi jelenség pontos helyzete (koordinátája) adott lesz és a jelenkori kartográfiában olyan fontos szerepet játszó GIS (földrajzi információs rendszerek) egyik mellékes szolgáltatása lesz a térképi jelenségek (hossz, terület, szög) pontos meghatározása. Ezzel a kartometria elhanyagolt tudományág szerepe megszűnik, mert tulajdonképpen maga a klasszikus kartometria is megszűnik, legalábbis a tudományos igényű, illetve üzemszerű mérések számára megszűnik a kartometriai eljárások kiválasztásának, illetve pontosságának problémája. A mérések pontosságát már csak a felmérési adatok pontossága határozza meg, a konkrét mérési eljárás pedig alapvetően a koordinátákból való számítás lesz.

Reményeim szerint egy kartográfus számára még ebben az új korszakban is hasznos lehet a korábbi eljárások megismerése, sőt esetünkben azért még jó néhány évig az alkalmazása is, hiszen a digitális kartográfia teljes magyarországi térhódítására még várnunk kell.

© Zentai László

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!