Képzeljük el azt a problémát, hogy egy kisebb dombot útépítés miatt el kell hordani. A domb legmagasabb pontja 208 méter és a dombnak azt a részét, amely 200 méternél magasabban van el kell távolítani. A ráfordítandó munkaórák kiszámításához jó lenne ismerni az eltávolítandó föld mennyiségét, térfogatát.

Közismert, hogy a szabályos testek (téglatest, gúla, kúp) térfogatának meghatározásához ismernünk kell a test alaplapjának területét és a test magasságát. Az alaplap területének meghatározása szabálytalan alakzat esetében sem probléma; le kell mérni azt a területet, amelyet a 200 méter értékű szintvonal bezár. A térfogat meghatározásához az ismert alapterületű dombtestet négyzetes hasábokkal közelíthetjük, azaz egy négyzethálót fektetünk a mérendő alapterületre (egy elemi négyzet területe lesz egy elemi hasáb alaplapja), s meghatározzuk az elemi négyzeten belül az átlagos magasságot (ez lesz az elemi hasáb magassága).
Természetesen más módszerekhez hasonlóan a pontosság itt is a négyzetháló sűrűségének függvénye, de az így kapott eredmény legfeljebb csak közelítésre alkalmas. A leírás lényege inkább az eljárás elvének ismertetése volt [51].

A térfogat az a jelenség, amelynek pontos meghatározása számítógép használata nélkül igen-igen hosszadalmas. Az ilyen célú szoftverek, CAD programok számára nem probléma a szintvonalrajz, esetleg a térbeli koordináták alapján a térfogat meghatározása.

© Zentai László

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!