A kartográfia, akárcsak a természettudományok többsége a XX. században fejlődésének minőségileg új szakaszába lépett. A térképészetben a hatvanas-hetvenes évektől ez a fejlődés olyan mértékűvé vált, hogy már az "új kartográfia" kifejezés is általánossá vált, jelezve egy minőségileg más tudomány kialakulását. A kortárs természettudományok rohamos fejlődését segíti elő az interdiszciplinaritás is: az egyes (nem ritkán egymástól elég távoli) tudományágak szoros kölcsönhatása. A kartográfiára már régóta jellemző az interdiszciplinaritás, de talán kevés olyan ága van, melyre annyira jellemző lenne ez, mint a kartometria.

Az igazi nagy változást szinte minden tudományágban az informatika, a számítástechnika, a számítógépek tömeges elterjedése okozta századunk utolsó harmadában. A kartometriában az eddig kidolgozott, a kartográfiába integrált, tanulmányozott eljárások a számítógépek kínálta lehetőségekkel szemben lassan már csak tudománytörténeti jelentőséggel bírnak. Születtek viszont nagyrészt a régi módszereken alapuló új eljárások, melyek megfelelő számítógépes segítséggel egyszerűsítik, gyorsítják a kartometriai méréseket.

Az értekezés kísérletet tesz, hogy magyar nyelven először bemutassa a kartometria tudományágát és ismertesse jelentőségét, szerepét a térképértékelés folyamatában. A magyar nyelvű szakirodalom hiánya miatt az értekezés nagy részét a kartometriai módszerek bemutatásának szentelem, remélve hogy az értekezés hasznos minden olyan térképhasználónak, aki tudományos igénnyel használja a térképeket s azokon minél pontosabb méréseket szeretne végezni.

Az értekezés elkészítésében nyújtott segítségükért köszönetet mondok kollégáimnak, az ELTE Térképtudományi Tanszék munkatársainak; a Finn Oktatási Minisztériumnak, melynek ösztöndíja biztosította számomra a kutatások folytatását.

© Zentai László

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!