Mátern Stockholm környékének partvonalát vizsgálta különféle méretarányokban. 12 egyenközű K-NY-i irányú párhuzamos egyenest húzott, melyek mentén 1 mm-enként megvizsgálta, hogy a pont a szárazföldön van-e (ekkor értéke 1), vagy a tengerben (ekkor értéke 0). Többféle véletlen elhelyezés segítségével viszonylag pontosan megállapítható a partvonal hossza, sőt a módszer területmérésre is felhasználható.