|
|
| 6. ábra |
|
A földrajzi atlaszokban, kis méretarányú térképeken mindenekelőtt az egyes tájak közti magasságkülönbségeket emeljük ki más-más színekkel. Ezt nevezzük rétegszínezésnek. (6. ábra)
|
|
A színek jelentését (melyik szín milyen magasságú területet ábrázol) a térkép jelkulcsában találjuk, leggyakrabban színskála formájában. A színek alapján vizuálisan (szemmel) meg tudjuk állapítani, kb. mennyire magas lehet egy terület. De így nem ismerhetjük a pontos magassági értékeket: emiatt a színekkel együtt magassági számok segítségével megadjuk a jellegzetesebb tereppontok (pl. hegycsúcs) magasságát is.
A rétegszinezés egyszerűsített szintvonalrajz alapján készül. A szintvonalak a földfelszín azonos tengerszintfeletti magassági pontokat összekötő vonalak. A 7. ábra szemlélteti, mit jelent ez: olyan, mintha a földfelszínt egymással párhuzamos síkok
|
| 7. ábra |
metszenének és a
|
|
metszéseket (metszési felületeket) egy papírlapra levetítették volna. A szintvonalas ábrázolás felülnézeti képet ad.
A turistatérképeken a szintvonalrajznak részletesnek kell lennie, hogy a terepet valósághűen ábrázolja és így több segítséget nyújtson a tájékozódásban. Amennyire lehetséges, a szintvonalra helyezett számmal megadjuk annak a szintvonalnak a tengerszint feletti magasságát. Ha megfigyeled, észreveheted hogy e számok talpa az alacsonyabb területek felé mutat. Nagyon fontos adat (amit a turistatérkép jelkulcsában találunk), mekkora távolságonként rajzolták a szintvonalakat: ez lehet 10, 20, 30, 40 m stb. (8. ábra)
|
|
| 8. ábra |
|
|
|
