4.2.5 Svájc
A svájciak a korai kezdetek után hamar megkedvelték a sportágat, és annak legfontosabb nem skandináv bázisává lettek. A térképkultúra magas foka miatt hamar elhatározták, hogy megteremtik az egységes térképeket.
Svájcban 1964-ben alakult meg a térkép bizottság (Karten Ausschuss), melynek tagjai Willy Mathis, Georges Kléber és Rolf Nüscheler voltak, valamint Ernst Spiess térképész professzor mint szakértő. A bizottság 1965. 3. 29-én tartotta első ülését, amin megfogalmaztak egy "kívánságlistát az OL*-térképekkel szemben" (OL = Orientierungslauf (ném.) - tájfutás). Ez a lista a következőket tartalmazta:
- a térkép neve OL-Karte, nem pedig Spezialkarte für OL;
- koordinátaháló (ami nem egyezett meg a mágneses északi vonalakkal!);
- a méretarány 1:20 000, esetleg 1:25 000 vagy 1:16 667 (ez utóbbi teljesen szokatlan volt a nemzetközi gyakorlatban);
- az alapszintköz 10 vagy 5 méter;
- lehetőleg A4-es térképformátum;
- fenyves és lombos erdő meg nem különböztetése;
- az ábrázolt utak számának növelése a meglévő topográfiai térképhez képest;
- politikai-igazgatási határokat csak akkor kell ábrázolni a térképen, ha azok a terepen láthatóak;
- a térképtükrön lehetőleg semmiféle megírás ne legyen, legfeljebb magassági számok;
- a térképen ne legyen bélyegzőmező [az ellenőrzőpontokon akkoriban még bélyegzővel kellett igazolni az érintést];
- 5 évenként kívánatos a felújítás;
- a felvételi méretarány 1:10 000 vagy 1:5 000;
- a térképen ábrázolt elemek helyzeti pontossága 1 mm [1:20 000-es méretarány mellett ez 20 métert jelent];
- a jeleket a meglévő Landeskartéról és kataszteri térképekről vették át.
Az első kísérletet a fenti kívánalmaknak megfelelő térkép készítésére Georges Kléber tette, aki még ebben az évben elkészítette a Scheidwald nevű térképet (33. ábra).
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!