4.2.6 Újabb országok bekapcsolódása a 60-as években
A fentebbiekben már említett trim-orienteering honosította meg a sportágat Japánban, ahol ez a versenyforma a 100 km-es ún. COMPE-versenyek képében jelent meg 1966-ban. A száz kilométeres összhosszt szakaszokban lehetett teljesíteni, és a teljesítők a végén arról oklevelet kaptak. Az ezeken a versenyeken használt térképek kezdetben fekete-fehérek voltak, a hátoldalukon a sportág bemutatásával. Később a vízrajz ábrázolására bevezették a kék színt, majd ezután a barnát is a Japánban oly fontos domborzat megjelenítésére.

A hatvanas évek második felében, a hetvenes évek elején újabb országokban indult el a tájfutás a meglévő, elérhető térképeken: pl. Ausztria (1963), Franciaország (1965), Kanada (1966), Izrael (1966), USA (1967), Belgium (1967), Írország (1967), Ausztrália (1969), Új-Zéland (1969), Kamerun (1970), Szíria (1971), Ruanda (1971), Kuba (1973) és Fülöp-szigetek (1975). A térképek változása ezekben az országokban is a már tárgyalt módon ment végbe azzal a különbséggel, hogy – részben a nemzetközi szövetség segítségével – jóval gyorsabban. A legtöbbször katonai topográfiai térképek, majd abból otthon, egyszerű módszerekkel készített kivonatok, vázlatok, sajátos jelkulcsú térképek használata után nagyon gyorsan áttértek kezdetben a külföldi versenyeken tapasztalt, majd később az éppen aktuális IOF jelkulcs szerint készített térképekre. Az IOF a térképkészítőknek több országban külön tanfolyamokat is tartott (pl. a brit Robin Harvey Ausztráliában).

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!