6.4. Irodai előkészítés
A megfelelő pontosság biztosításának érdekében a térképészeti munka minden lépésénél poliészter rajzfólia használata szükséges. Ez a környezetei tényezők (hőmérséklet, páratartalom) nagyon széles tartományában megbízhatóan mérettartó. Megfelelő ceruzával akár vizes fóliára is lehet rajzolni. A papír és a pausz, már kisebb esőtől is szétázik, azonban ennél is sokkal nagyobb probléma, hogy egy A4-es papír a terepen a nagy páratartalom hatására nagyon rövid idő alatt akár 1 cm-t is meghaladó mértékben megnyúlhat.
A terepi munka megszokott méretarányaiban nagyon ritkán lehet kész alapanyagokat beszerezni (1:5 000; 1:7 500), ezért szükséges a kívánt méretarány beállítása nagyítással, illetve kicsinyítéssel. Lehetőleg kerüljük az egyszerű fénymásolók használatát, mivel ezek torzítása igen jelentős. A legegyszerűbb és legpontosabb eljárás a nyomdaipari fotózás, amelynek végeredménye ráadásul már a terepen is használható mérettartó film. A hagyományos nyomdaipari technológiák kiszorulásával azonban ennek amúgy sem csekély ára rohamosan növekszik. Gyakorlatban nagyon jól kivitelezhető megoldás az alaptérkép beszkennelése, majd a kívánt méretarányban való kinyomtatása fóliára, bár ez esetben is jó minőségű szkennerre és nyomtatóra van szükségünk a torzulások elkerülésére. Ezzel a módszerrel rögtön olyan méretű lapokat (A4) kapunk, amik a terepi munkánál kényelmesen felhasználhatók, és a megfelelő átfedések biztosítása sem probléma. (Annak ellenőrzésére, hogy az eszközeink elég pontosak-e, érdemes egy meghatározott hálózatot [pl.: 50,0mm] beszkennelni, majd kinyomtatni, a nyomaton pedig ellenőrizni a méreteket.)
Sok módja lehet az általában nagy méretű alaptérkép terepen is használható méretű darabokra való szabásának. Mindenképpen kerülendő az úthálózat mentén való feldarabolás, mert így a terepmunka során nagyon jól használható információkat vesztünk el. Még abban az esetben is, ha egy eredetink van, amit nem tudunk sokszorosítani (pl.: ortofotó) érdemes a helyesbítők közti felosztást úgy megszervezni, hogy a terepre teljes A4-es lapokkal lehessen kimenni. Ez egy kis odafigyeléssel általában megoldható.
Nagyon fontos, hogy minden terepi lapon legalább négy őrkereszt (vagy hálózati vonal metszéspont) szerepeljen, ami alapján a térkép bármikor összeilleszthető. A hálózatot legkésőbb a terepi lapokra való szabás előtt fel kell vinni az alaptérképre (ill. be kell sűríteni) a megfelelő sűrűséggel (méretaránytól függően 50,00; 66,67 ill. 100,00 mm). Legcélszerűbb azonban ezzel kezdeni az alapanyagok feldolgozását. A hálózatot minden munkarészen a lehető legnagyobb pontossággal kell feltüntetni.
Különös tekintettel ügyeljünk arra, hogy mielőtt terepre mennénk, a mágneses észak vonalait tüntessük fel a térképünkön. Ennek hiánya a terepen óriási problémákat okozhat (általában nem viszünk magunkkal használható méretű vonalzót a párhuzamos vonalak megrajzolásához). Ha nem tisztázott a mágneses észak iránya, a szokásos iránymérés fordítottjaként kell meghatározni.
A mérés menete a következő:
- Végezzünk iránymérést egy hosszú egyenes objektum mentén (természetesen olyat válasszunk, ami az alaptérképen is megbízhatóan fellelhető), vagy két jól beazonosítható, kellően távoli pont között. Minél nagyobb a felhasznált távolság, annál megbízhatóbb a mérésünk.
- A mért irányértéket levonjuk 360°-ból, majd az így kapott értéket a tájolón/szögmérőn beállítva, a mérési vonalat alapvonalként használva, felszerkesztjük a tájolóvonalat.
- Ellenőrzésként a mérési vonal másik végpontján is elvégezzük a mérést, majd az átlagot felhasználva kellő sűrűségű párhuzamos vonalat szerkesztünk a térképünkre.
- Néhány gyakorlati tanács: lehetőleg ne csak egy mérési vonalon mérjünk. Minél több ilyen mérést végzünk, annál biztosabb az eredmény. Ne mérjünk elektromos létesítmény közelében (távvezeték, trafóház, villanypásztor), mivel ezek gyakran megzavarják a tájolót.
Az egész területet átfogó precíz hálózatmérés esetén általában nincs szükség a leírt procedúrára, mivel a hálózatmérés közepes irányhibája megegyezik a hálózati és mágneses észak közti elhajlással (lásd: még mérési technológiák).
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!