6.5.1. Geodéziai alapok
A tájfutótérkép készítésben alkalmazott mérési technológiák a topográfiában régebben alkalmazott mérőasztal felmérésen alapulnak.
A legfontosabb különbségek:
- Irányméréseinket mindig a mágneses északhoz viszonyítva végezzük.
- A rajztáblát nem rögzítjük, és nem tájékozzuk (bár erre néha sor kerül), hanem a mért irányértéket a rajztáblán szereplő északvonalakra szerkesztjük fel.
- Méréseink pontossága durván egy nagyságrenddel kisebb, de megfelelő alaptérkép használata esetén, így is teljesíthetőek a topográfiai térképre vonatkozó pontossági előírások (T.1.szabályzat)
Az alkalmazott grafikus pontkapcsolások általában a következők:
- elő-, oldal-, hátrametszés
- poláris mérés
- sokszögelés
A közép-európai gyakorlatban elfoglalt kiemelkedő szerepe miatt a sokszögelést (poligonálás) részletesebben vizsgáljuk. Az alkalmazott technológiai gyakorlatilag az ugróállásos sokszögelésnek felel meg. Lényeges különbség, hogy a sokszögvonal minden pontján végzünk iránymérést, de csak előre. Az ugróállásos sokszögelés nagy előnye a hagyományos sokszögeléssel szemben, hogy az iránymérési hibák nem halmozódnak (nem csavarodik el a vonal.) Nagyon fontos az alapvető geodéziai gyakorlat minél szigorúbb betartása, nevezetesen:
- nyújtott sokszögvonalak vezetése
- jó metszékek kialakítása
- kellő számú ellenőrző mérés
- hibaszámítások és elosztásuk
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!