2. Rövid történeti áttekintés
A tájfutósport kifejlődése a skandináv országokban történt meg a legkorábban. Ez alapvetően annak köszönhető, hogy ezekben az országokban az állami topográfiai térképek már a múlt évszázad második felében nyílt minősítésűek voltak. Ez manapság is azt jelenti, hogy ezek a térképek bármelyik nagyobb könyvesboltban megvásárolhatóak, tehát bárki könnyűszerrel beszerezheti őket.
A tájfutótérképek jelkulcsában is meghatározó szerepet játszottak ezek a térképek. A művelési ágak és az apró objektumok kivételével a tájfutó jelkulcs szinte teljesen megegyezik ezeknek a térképeknek a jelkulcsával.
Magyarországon az első tájékozódási versenyt Ripszám Henrik rendezte 1925-ben, azonban a tájfutás csak az 1948-as évtől kezdett szélesebb körben is elterjedni hazánkban. A szükséges térképeket a turista vagy a katonai térképek fotózásával állították elő 1:50 000 méretarányban.
Ezen térképek domborzati és síkrajzi hibái mindinkább felvetették azt a gondolatot, hogy a versenyekhez jobb térképeket kellene biztosítani. Így születtek meg az első fekete-fehér térképvázlatok, amelyeken azonban főként csak a síkrajzot helyesbítették.

A nemzetközi versenyrendezésbe való bekapcsolódásunk (Balaton és Honvéd Kupa) ösztönzőleg hatott a jobb, helyesbített térképek kiadására. Ekkor készültek a Magyar Néphadsereg Térképészeti Intézetében az első több­szín­nyomású tájfutótérképek. Az 1964. évi Fehérkőlápa volt az első olyan tájfutó­térkép, ami a helyesbítés ma ismert alapelveit először alkalmazta (Kővári Endre készítette finnországi versenytapasztalatok nyomán).
feherk64.gif - 198436 Bytes

A Budapesti Természetbarát Szövetség Versenybizottsága 1965-ben a három­színnyomású térképek kiadásával fő kezdeményezője volt a helyesbített térképek készítésének. Ugyancsak a Természetbarát Szövetség rendelésére jelent meg 1966-ban az első négyszínnyomású térkép a Kartográfiai Vállalat kiadásában (Börzsöny – Nagyirtáspuszta).
1967-ben jelent meg az első úgynevezett negatív térkép, amin az erdő fehér.
A Magyar Tájékozódási Futó Szövetség 1970-ben történt megalakulása után, 1972-től kizárólag az MTFSz kiadásában, az MN Térképészeti Intézet gondozá­sában jelentek meg a tájfutótérképek egészen a rendszerváltásig.
A rendszerváltás óta bárki kiadhat tájfutótérképet (az első nem MTFSz kiadású térkép az 1988-ben megjelent Visegrád).

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!