Hipparkhosz (ie. 180-125)


A bithüniai származású Hipparkhosz Nikeában született, Alexandriában tanult, majd Rodosz szigetére települt, ahol csillagvizsgálót épített. Ő és Apollóniosz voltak az ókor legnagyobb csillagászai. Nekik tulajdonítják az első vetület feltalálását (ortografikus vetület).

Munkásságán alapult Ptolemaiosz (geocentrikus) világképe. A görög tudományban ő ismerte fel a napéjegyenlőség precesszióját, azt a tényt, hogy az égi Egyenlítő és a nappálya, az Ekliptika metszéspontja, a tavszpont évről évre egy irányban továbbhalad az Egyenlítőn. Meghatározta a Hold Föld körüli keringésének, a Hold-hónapnak a hosszát. Az általa adott érték (29 nap, 12 óra, 44 perc, 2,5 másodperc) mindössze 1 másodperccel tér el a ténylegestől.

Több műszert is szerkesztett. Az asztrolábium (csillagok szögtávolságának mérésére két egymásba illesztett forgatható gyűrű diopterekkel, irányzó résekkel) és a dioptra tökéletesítése is az ő érdeme.

Eratoszthenész térképészeti munkáját ő fejlesztette tovább. Véleménye szerint Eratoszthenész kevés csillagászati helymeghatározást használt fel térképe készítésénél. Jó térkép készítéséhez minél több szélességi és távolsági adat felhasználását tartotta szükségesnek.

Megalkotta a gömbháromszögtant. Ennek ismeretei révén és a koordináták bevezetésével megmérte számos (kb. 850) csillag helyzetét. A hagyomány szerint hatféle módon tudta meghatározni a földrajzi szélességet:

  1. az egyidejűleg kelő, illetve nyugvó csillagok révén
  2. a Sarkcsillag magassága révén
  3. a zenitben delelő csillagok révén
  4. az év legrövidebb és leghosszabb napja hosszának arányából
  5. a Nap delelési magasságából
  6. az árnyék és az árnyékvető (gnomon) hosszainak arányából
A kör 60 részre osztása helyett bevezette a 360°-os felosztást. A régi idők helymeghatározásait átszámította, és saját méréseivel együtt táblázatba foglalta. E csillagkatalógus alapján készített később Marinusz világtérképet. Valószínűleg ő maga is szerkesztett csillagtérképet ortografikus vetületben. A földrajzi helymeghatározást teljesen csillagászati alapokra akarta helyezni.

Vetülettani munkássága is jelentős. Megalkotta az ortografikus és a sztereografikus vetületeket. Előbbit tartják egyesek az első vetületnek. Ő ábrázolta elsőként "egymás felé hajló" egyenesekként a hosszúsági köröket egy másik vetületében. Az első fokhálózat kialakítását is az ő nevéhez fűzik. A földrajzi fokhálózatában az égi Egyenlítővel párhuzamos köröket platos, a Sarkcsillagon átmenő (hosszúsági) köröket mekos névvel illette. A kezdő mekos a Rhodosz felett áthaladó meridián volt.

Vissza a címlapra!