A mai várospolitika
Mint ahogy már feljebb említettük Magyarországon sokáig élt az a “mítosz”, hogy a városi küszöb értéke 10 000 fő. Majd 1988-ban a Németh-kormány liberálisabbá tette a várossá nyilvánítást, és ezzel utat nyitott a régi mezővárosok várossá lépése előtt. 1988 előtthöz képest még egy jelentős változás állt be a várospolitikában. Míg ezelőtt a városok, mint hatalmi központ tornyosultak a falvak felé, addig ma inkább a kistérségi társulások jellemzők, a falvak és a városok egymást segítő, egymás mellett élése.
Régiónk többi országában a városok a magyarországitól többé-kevésbé eltérő fejlődési pályát futottak be.
Romániában a helyzet hasonló a magyarországihoz: a városok száma az I. világáháború óta folyamatosan bővül, s az “új” városok jelentős része a régi mezővárosok közül került ki. Romániában jelenleg két szintes városhálózat van: municípium (muniţipiu) és város (oraş). 1968-1989 között a városhálózat megmerevedett; azóta viszont történt néhány várossá nyílvánítás és három erdélyi-partiumi várost municípiummá léptettek elő (Nagykároly, Nagyenyed, Szászrégen).
Szlovákiában a városi küszöböt alacsonyabb lélekszámnál húzták meg: számos 5 000-10 000 lakosú kisvárosuk van (sőt néhány 5 000 fő alatti is). A városok listája itt is bővül. Pozsony tartományi jogú, Kassa járási jogú város; egyébként a városok jogi státusza azonos.
Kárpátalján a város-falu átmenetet lépviselik a városi tipusú települések.
Jugoszláviában és utódállamaiban a város fogalma a községközponttal helyettesíthető, a községek a magyarországi járásnak feleltethetőek meg.
Az osztrák várospolitika a XIX. századi fejlődés szerves folytatását képezi. Itt máig megvannak - bár inkább a falusi településekhez számítanak - a mezővárosok.
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!